Cselenkó Borbála: Zalaegerszeg, a szombathelyi püspök uradalma 1777-1848 - Zalaegerszegi Füzetek 12. (Zalaegerszeg, 2011)
IV. Az egerszegi uradalom gazdálkodása - 3. Az uradalom majorsági gazdálkodásából, terményei eladásából származó bevételei
később pedig azt írja Szilynek, hogy a visszatérő insurgens katonáktól átvett lovakat árverésen nem tudta eladni, „mivel széna Egerszegen nincs. ”m Az 1801-es év időjárása sem lehetett kedvező a szénatermésre nézve, mivel ebben az évben is csak 42 szekér szénát takarhattak. 1810-ben a nagy szárazság okozott hiányt, ekkor csak 40,5 szekér széna, 16,5 szekér sarjű termett.209 210 211 Gondot jelentettek azonban az árvizek is, amelyek nemcsak a hidakban és az épületekben okoztak kárt, de a gazdaságban is. Az 1798-as év nemcsak a túlzott nyári esőzések miatt volt rossz a gazdaság számára, hanem a tavaszi árvizek, a heves szél és a jégeső is súlyos károkat okozott. 1798. május 23-án Prácsovich novai útja kapcsán erről számolt be a püspöknek: „az egész salomfailn réteket az drvíz elöntötte, így nemkülönben a malom alatt a régi téglakemencénél lévőket. [...] Hétfőn este oly iszonyú szél támadott. Kedden este 8 áráig kimondhatatlan károkat okozván megszűnt. Az erdőkben megszámlálhatatlan fák gyökerestül kifordultak, a szőlőkarók széjjelhdnyattatvdn a legszebb termő' szó'ló'vesszóket tövükről leverte, egyszóval a mezei gabonák mintha jégesőtől nyomattattak volna le, a földszínén hevernek. [...] Ma délután két órakor Egerszegre értem [...] nagy szívem fájdalmával a Zala melléki réteket is szörnyű nagy árvízzel megöntözve találtam, és valamint Novában is, az egész utómban, úgy Egerszeg határában is hasonló károkat szemlélek. ”212 Az uradalomnak állandóan visszatérő problémát jelentett a széna utánpótlása. 1804. február 6-án Derencsér János tiszttartó — amikor Prácsovich után átvette az egerszegi gazdaság vezetését - azért panaszkodott Herzan püspöknek, hogy az uradalom szénatárlóiban csak kétszekérnyi szénát talált, amelyeket azonban az uradalmi ökrök és a fiskális úr lovai elfogyasztottak. Ezért kérte a püspököt, hogy az ura209 SzEK ős XXVII/alsó I. p. „B” 2. Prácsovich levele Szilyhez 1798. június 9-én. 210SzPL Régi gazdasági iratok, zalaegerszegi uradalmi számadások 1786., 1801. és SzEK ős XXVII/alsó I. p. „B” 2. Prácsovich levele Szily püspökhöz 1798. július 5-én. 211 Salomfa Zala megyei település volt. Ma a szintén Zala megyei Becsvölgye falu része. 212SzEK ős XXVII/alsó I. p. „B” 2. Prácsovich levele Szilyhez 1798. május 23-án. 85
