Cselenkó Borbála: Zalaegerszeg, a szombathelyi püspök uradalma 1777-1848 - Zalaegerszegi Füzetek 12. (Zalaegerszeg, 2011)
IV. Az egerszegi uradalom gazdálkodása - 3. Az uradalom majorsági gazdálkodásából, terményei eladásából származó bevételei
dalmi kasszából az uradalmi ökrök számára szénát vásárolhasson.20 Az 1799 körüli épület összeírás szerint a városi házak során kívül nyugatra az uradalmi allodiális telken a granárium és a szalmatároló közelében állt az uradalom szénatárolója is. Ez egy szalmával fedett, oldalán fa oszloplábakon álló, sövénnyel körbevett, 24 szekér széna befogadó képességű „építmény” volt. A szénatárló azonban az arányaiban csekély szénamennyiség ellenére sem lehetett elég, mivel rövidesen bővíteni kellett. 1806-ban már 40 szekér szénát tudott befogadni.* 214 * Érdemes néhány szót szólni az egerszegi uradalom állattartásáról is. Nem azért, mert a tárgyalt idó'szakban feltűnő' fejló'dést mutatott volna, hanem mivel az uradalmi gazdaság szerves részét képezte, só't, az 1800-as évektől az uradalmi bevételeket növekedésében is szerepet játszott, valamint további érdekes adatokkal járul hozzá a zalai uradalmi gazdálkodásához. 1780-hoz képest 1810-re az uradalom addig jelentéktelen állattartása, ha nagyon csekély mértékben is, de fejló'dést mutatott. Az uradalom a kezdetektől rendelkezett ugyan juhállománnyal, és abból jelentős bevétele is volt. 1786-ban a zsidóknak kiadott birkaárenda például 222 Ft 50 dénárt hozott az uradalomnak, amely még az áren- dákból befolyó jövedelmek között sem számított kevésnek. De ez a jövedelem csak közvetett volt. Az állattartás fejlődése a juhtartásban figyelhető meg leginkább. Egyrészt, csekély mértékben ugyan, de emelkedett az állomány. 1781 végén 350 db juhot számlált a gazdaság, 1809-ben 431, 1810-ben pedig 382 darabot.20 Valószínűleg Szily püspök is jelentős állománynövekedéssel számolt, mivel az 1780-as években egy 900 juh befogadóképességű aklot építtetett. A juhtartás növekvő jelentőségét az is mutatja, hogy az uradalom a 1800-as évektől egyre nagyobb figyelmet fordított e jószágokból származó bevételekre, így a juhtartást az árenda alól kivéve, teljesen a saját kezébe vette, saját alkalmazottat, uradalmi juhászt bízott meg annak irányí21,SzPL AC 1804. február 6. 214SzPL Személyek iratai, Herzan Ferenc iratai 1. d. és Somogy Lipót iratai 1. d. 2b SzPL Régi gazdasági iratok, zalaegerszegi uradalmi számadások 1781., 1786., 1810. 86
