Cselenkó Borbála: Zalaegerszeg, a szombathelyi püspök uradalma 1777-1848 - Zalaegerszegi Füzetek 12. (Zalaegerszeg, 2011)
IV. Az egerszegi uradalom gazdálkodása - 3. Az uradalom majorsági gazdálkodásából, terményei eladásából származó bevételei
lom beleegyezése nélkül nem engedélyezett, a bírót az uradalom jelöli, de a közösség választja, [...] mivel a zalaegerszegi lakosoktól az uradalom elvett bizonyos telkeket, ezeket nekik térítse meg, a fdizást, makkoltatást és makkgyűjtést illető' tiltásról pedig részletesebb vizsgálat szükséges. ”197 Az 1781-es tanúkihallgatási jegyzőkönyv pedig már arról tesz bizonyságot, hogy a püspök az állatállomány, ezen belül a juhállomány növelésének szándékától - már a juhakol építésének engedélyét is bírva - nem állt el. A városiak panasza szerint ugyanis „A méltóságos mostani püspök úr kívánja [...], ami a legelőket illeti, számos birkának tartásával abban is az városiakat szorítani, és így a régi szabados bírástul, haszonvételektül lezárni”.198 1803-ban az egerszegiek a tiszttartó ellen nemcsak az erdőhaszná- latot illetően nyújtottak be panaszt, hanem azt is sérelmezték, hogy a városiak legeltetési területe egyre szűkösebb, mivel a tiszttartó a nagypáli, ólai és kaszaházi és ismét a ságodi uraság marháinak legeltetését pénzért az egerszegi határban lévő' legelő'kön és erdőkben engedélyezte. Ezen kívül a város határában lévő nagy hídnál, András- hida felé, a Zala folyó mellett a püspöknek két kaszálója volt, amely más gazdák rétjei között helyezkedett el. Ezeket a réteket a tiszttartó - holott azok Szent Mihály nap után a törvény szerint felszaba- díttattak és azokon már a szénát is betakarították - nem a városiaknak, hanem ismét csak külső lakosoknak engedte át legeltetésre. A városiak azt kérték a püspöktől, hogy legalább a Felsőerdőre fűbérbe bevett külső helységek marháit tiltsák ki, és az egerszegiek ott szabadon legeltethessenek.199 A város és az uradalom közti legelő miatti konfliktus azonban nem oldódott meg, mivel 1809-ben az egerszegieg már amiatt tiltakoztak, hogy Derencsér János tiszttartó a legelőkre fűbérben közel 400 juhot fogadott, pedig a legelő a városiak számára is szűkös.200 A legelők és erdők használata körüli viták azonban még több mint két évtizedig elhúzódtak. Voltak persze kisebb nagyobb engedmények az uradalom részéről. 1848. márciusában Balassa Gábor püspök 197SzPL AC 1780. december 29. Az idézet a latin nyelvű levél fordítása. 198 ZML Zeg. v. régi lt. No. 70. 199 ZML Zeg. v. régi lt. No. 96. 200 ZML Zeg. v. régi lt. No. 381. 82
