Cselenkó Borbála: Zalaegerszeg, a szombathelyi püspök uradalma 1777-1848 - Zalaegerszegi Füzetek 12. (Zalaegerszeg, 2011)
IV. Az egerszegi uradalom gazdálkodása - 3. Az uradalom majorsági gazdálkodásából, terményei eladásából származó bevételei
1780. (forint, dénár) 1781. (forint, dénár) 1786. (forint, dénár) 1801. (forint, krajcár) 1810. (forint, krajcár) Serfs bor és borseprű eladásból összesen Egyéb Bor és borseprű összesen 3645 ft 40 d 2809 ft 73 d 45ft 56 d 3299 ft 84 d 8363 ft 33 kr 59 ft 30 kr 112 ft 32 kr 19582 ft 30 1/2 kr Bevétel juhokból:- azok eladásából- juhbőrökből -juhsajt és vaj eladásából Öszesen: 2295 ft 95 ft 42 kr 204 ft 4 kr 2594 ft 46 kr Szarvasmarha eladásból “ 142 ft — 329 ft — Extra bevételek 46 ft 88 ft 52 d 6 ft 70 d — " Mind összesen: 4527 ft 19 d 4402 ft 96 d 4024 ft 55 d 11639 ft 12 kr 26400 ft 67 1/2 kr Összességében az uradalom legnagyobb bevételei a megtermelt és begyűjtött termékeinek eladásából, ezen belül pedig a kocsmákban eladott borokból keletkeztek. Az uradalom, ha a bevételeit növelni akarta, akkor azt vagy bérleteinek emelésével, vagy az eladható termékek növelésével érhette el. A bérleteket nem emelhette kedve szerint, hiszen a magas árendával nem talált volna bérlőt, akinek megérte volna pl. egy mészárszék, vagy egy kocsma üzemeltetése. A kereskedésekre, mesterségek űzésére, újonnan beköltözőkre mindenféle jogcímen kivetett árenda pedig a városiak tiltakozását váltotta ki. A legkézenfekvőbb módja a bevételek növelésének a saját gazdaságának fejlesztése, a földjeiből, erdőiből, rétjeiből, állataiból származó jövedelmek növelése volt. Míg 1780-ban a termények: bor, gabona, széna, fa, tégla eladásából és az állattartásból származó jövedelem az összes bevétel kb. 71%-át tette ki, addig 1801-ben és 1810-ben már több mint 83 %-át.174 I74SzPL Régi gazdasági iratok, zalaegerszegi uradalmi számadások 1780., 1801., 1810. 75
