Cselenkó Borbála: Zalaegerszeg, a szombathelyi püspök uradalma 1777-1848 - Zalaegerszegi Füzetek 12. (Zalaegerszeg, 2011)
IV. Az egerszegi uradalom gazdálkodása - 2. Az uradalom vásárokból, tizedekből és kilencedekből származó bevételei, majorsági gazdálkodása
gyoknak száma vala, és egy egész helyesre 4 1/2 mérő esett volna, nem érthetem, hogyan én reám 292 1/2 mérőt vethettek. Mert én nékem Novában és Karácsonyfán csak 24 3/8 sessióm vagyon, Egerszegen pedig nicsenek formális sessiok, mivel ők nekem nem robotosim, hanem csak censualisták, akik amint a vármegyénél is tudva vagyon, egész esztendőben csak 50 Ft censust fizetnek, a csekély dézsmát pedig, amelyet adnak, nem mint földesúmak, hanem mint püspöknek adják. Következendő képpen nem dominális, hanem klerikális dézsma. De ha tenném is, hogy 1768. május 28-án kiadott urbárium szerint a zalaegerszegiek [...] 32 sessióra 20/32 részre tetettek (holott ez stricto cal- culo meg nem állhat) nékem mindenestül Zala vármegyében volna 56 1/2 sessióm, melytől a vármegyének kalkulusa szerint is minden sessiótul 4 1/2 mérő jószágot számlálván köllene adnom nem 293 1/2 mérőt, hanem csak 233 418 mérőt. ”166 Az egerszegi uradalom allodiális földművelés két legfontosabb terméke 1810-ig a búza és a rozs volt. A majorsági gabonatermesztést az 1780-as évek elejétől csekély mértékben ugyan, de többnyire a búza uralta, utána következett a rozs. A rozs és a búza mellett még több-kevesebb mennyiségű árpát és zabot is termeltek. A megmaradt uradalmi számadásokból megfigyelhető, hogy az allodiális gabonatermesztésben a búza valamivel majdnem mindig előbbre volt mint a rozs. Ennek oka részben az lehetett, hogy mivel a tizedbevétel túlnyomó részét mindvégig a rozs tette ki, az uradalom a hiányzó gabonafajtát saját földjeiből igyekezett kipótolni. 1780-ban az allodiális földeken termelt teljes gabonamennyiségnek a rozs 44 %-át a búza pedig 40 %-át tette ki, 1786-ban a rozs 12 % a búza 88 % volt, 1801- ben a rozs 26 %, a búza 58 %, az árpa 2 %, a zab 14 %, 1810-ben pedig a rozs 42 %, a búza 50%, az árpa 2 %, a zab pedig 6 %.167 Annak, hogy az árpát és a zabot ilyen csekély mértékben termelték, az volt az oka, hogy az uradalom gazdasága nem igényelte ezeknek a gabonafajtáknak nagyobb mennyiségű termesztését. A lónak - mint a zab elsődleges fogyasztójának - a majorsági termelésben való használata ekkor 166Sessio = telek, házhely; censualista = adófizető'; dominális = uradalmi; klerikális = egyházi; stricto calculo = szigorúan számolva. SzPL Régi gazdasági iratok, vegyes uradalmi iratok 1789. 167 SzPL Régi gazdasági iratok, zalaegerszegi uradalmi számadások 1780., 1786., 1801., 1810. 71
