Cselenkó Borbála: Zalaegerszeg, a szombathelyi püspök uradalma 1777-1848 - Zalaegerszegi Füzetek 12. (Zalaegerszeg, 2011)
IV. Az egerszegi uradalom gazdálkodása - 2. Az uradalom vásárokból, tizedekből és kilencedekből származó bevételei, majorsági gazdálkodása
még nem volt jellemző. Egerszegen pedig az uradalomnak sörfőzdéje sem volt, ahol az árpát hasznosíthatták volna.168 Az 1780-as években csekély mennyiségben, de az uradalmi számadásokban feltűnik a kukorica is. 1786-os számadás szerint az uradalom számára 1786-ban 103 mérő kukoricát szolgáltattak be, 1785-ös évről pedig 29 mérő maradt az uradalom magtárában. Ekkor azonban még csak a tizedből beszedett terményekről van szó. Az allodiális termelésben a kukorica még nem jelent meg.169 A szombathelyi püspökség egyes gazdasági egységei között is megfigyelhető egyfajta összhang. Míg Egerszegen a tizedrozs túlsúlyát az allodiális búza termelésével próbálták kiegyenlíteni, az árpa és a zab termesztése pedig elhanyagolható volt, addig a szombathelyi uradalomban a tized-beszolgáltatást és a majorsági termelést illetően is a búza volt túlsúlyban, de jelentős mennyiséget tett ki az árpa és a zab is. A novai gazdaságban azonban mind a tizedet tekintve, mind pedig a majorsági művelésben egyértelműen a rozs dominált.170 Az uradalmi allodiális mezőgazdasági épületekről az 1799 körül és az 1806-ban keletkezett összeírások adnak képet. Ezek alapján a '“Magyarországon a lóhasználat a majorsági termelésben csak a reformkorban terjedt el, a zabnak is ebben az időszakban nó'tt meg a jelentősége. Az állatok ellátásához több zabra volt szükség, és ezzel párhuzamosan nó'tt meg a zab iránti piaci kereslet is. Az árpatermelést elsősorban a reformkorban a sörfogyasztás jelentős emelkedése, és az ennek hatására egyre elterjedtebb sörfőzés ösztönözte. Általában azok az uradalmak mutatnak fel jelentősebb árpatermesztést, amelyekben saját sörfőzde működött. 169SzPL Régi gazdasági iratok, vegyes uradalmi iratok 1780., 1786. Sajnos az 1810. és 1848. közötti egerszegi uradalmi gazdálkodásra források híján csak következtetni tudunk. Az allodiális termelésben a zabnak és a kukoricának más magyarországi nagybirtokokhoz hasonlóan valószínűleg csak a reformkorban nő meg a szerepe. 170 1783-ban szombathelyi uradalom allodiális földjein termelt gabonának 57 %-a volt búza, 30 %-a rozs, 2 %-a árpa, 11 %-a zab. 1796-ban 60 % búza, 15 % rozs, 14 % árpa, 6 % zab. 1814-ben 38 % búza, 10 % rozs, 25 % árpa, 27 % zab. Nován: 1815-ben 39 % búza, 56 % rozs, 6 % zab, 1825-ben 33 % búza, 52 % rozs, 15 % zab, (SzPL Régi gazdasági iratok, szombathelyi uradalmi számadások 1783., 1796., 1814.; és novai uradalmi számadások 1815., 1825.). 72
