Cselenkó Borbála: Zalaegerszeg, a szombathelyi püspök uradalma 1777-1848 - Zalaegerszegi Füzetek 12. (Zalaegerszeg, 2011)
IV. Az egerszegi uradalom gazdálkodása - 1. A földesúr regálékból származó állandó jövedelmei
meghagyta neki, hogy „csak a gösfai és boldogfai74 dézsmát küldje fel Szombathelyre, a többit pedig Zalaegerszegre hordássá ”75 Bár ebből is látszik, hogy a püspök-földesúr különböző helyekről származó borbevételeinek csoportosításával miként igyekezett elkerülni, hogy az uradalmai pénzért vegyenek bort, az egerszegi tiszttartó így is szinte minden évben kénytelen volt máshonnan is bort vásárolni. 1786-ban például a kocsmákban és egyéb alkalmakkor eladott, valamint a konvenciókra, napidíjakra, aratóknak és miseborra kiszolgáltatott borok összesen 1946 akót tettek ki, míg a tizedből és kilencedből csak 584 akó folyt be az uradalmi pincébe. A hiányzó mennyiséget a tiszttartó az előző évi borseprűk fejtésével, és a szombathelyi uradalom által küldött borokkal, csak részben tudta pótolni, ezen kívül még 576 akót vásárolnia is kellett. 1801-ben az uradalom borkiadása 1604 akó volt, a 224 akó tizedbor és söprű fejtéséből keletkező 447 akó tiszta bor azonban még mindig csak 671 akót tett ki. A hiányzó mennyiséget itt is a különböző helyekről vásárolt 684 akó, valamint a Vas megyei hegyekről a püspök által küldött 99 akó borral pótolták.76 A kocsmáltatásból származó jövedelem jelentőségét érzékelteti, hogy 1780-ban a földesűr tisztán boreladásból a teljes évi bevételnek 57 %- át, 1786-ban 54 %-át, 1801-ben 61 %-át, 1810-ben pedig 62 %-át szerezte meg.77 A viszonylag kevés saját bor ellenére a kocsmáltatásból befolyó összegek az uradalom számára tehát olyan fontos bevételt jelentettek, hogy nem véletlen, hogy a földesűr minden lehetőséget kihasznált, hogy a folyamatos kocsmáltatás fenntartása érdekében az egerszegi uradalmi pincékből hiányzó bort pótolja, és így bevételét növelje. Zalaegerszegen az uradalomnak csak egy kocsmája volt, de egy 1777-as tanűkihallgatási jegyzőkönyv szerint a szombathelyi püspök74Gősfa és (Zala)Boldogfa ma Vas megye és Zala megye hátárán fekvő Zala megyei települések. Gó'sfa a vizsgák időszakban Vas megyéhez tartozott. 75SzEK ős XXVII/alsó I. p. „B” 2. Szily levele Prácsovichhoz 1798. november 10-én. 76SzPL Gazdasági iratok, régi iratok, zalaegerszegi uradalmi számadások 1786., 1801. 77SzPL Régi gazdasági iratok, zalaegerszegi uradalmi számadások 1780., 1786., 1801., 1810. 44
