Cselenkó Borbála: Zalaegerszeg, a szombathelyi püspök uradalma 1777-1848 - Zalaegerszegi Füzetek 12. (Zalaegerszeg, 2011)
III. Az uradalmi kormányzat felépítése
dükkal azonos mennyiségű - azaz 28 forint - készpénzt, 6 mérő búzát, 16 mérő rozst és 50 font só kaptak. Továbbá 50 font marhahúst.62 A különbségek csökkenésének oka feltehetően az volt, hogy - mivel az 1780-as évektől, számos pereskedés árán ugyan, de fokozatosan sikerült korlátozni az uradalomnak a városiak szabad erdőhasználati, makkoltatási, gubacsszedési jogát, ami pedig a földesürnak jelentős bevétel-növekedést jelentett - az erdőkből származó jövedelem, és ezáltal az erdőpásztorok szerepe a püspök számára felértékelődött. 1782-ben Szily azt az utasítást adta Pintér Máténak, minthogy úgy hallotta, Egerszegen jó gubacstermés lesz, a számtartó figyeljen arra, hogy azt el ne hordják.63 Ehhez járult még, hogy az uradalom a saját állatállományát már az 1780-as évektől fokozatosan növelve a legeltetést csak a városi szarvasmarhák rovására tudta megoldani, ezáltal pedig korlátozta a városiakat a közös erdők és legelők használatában. 1786-ban a fizetés tekintetében a hajdúk és az erdőpásztorok között voltak az uradalmi majorságban és az állatok körül mindenféle munkát elvégező uradalmi béresek. Ha kellett, az uradalmi majorság állatait gondozták, kerti munkákat végeztek, dolgoztak az allodiális földeken, karban tartották a majorsági épületeket és fát is vágtak. De szükség esetén besegítettek az uradalom más gazdasági egységeinek is. Munkájuk nagyon szerteágazó volt - pl. 1782-ben Szily a számtartót arra szólította fel, hogy a téglaégetéshez szükséges fát ne készpénzen vágassa, hanem az uradalom béreseivel64 - nem véletlen, hogy az uradalom a fizetést tekintve kezdetben az erdőpásztorok elé helyezte őket. 1786-ban két bérese volt az uradalomnak. Fizetésük évente egyenként 25 forintot és 50 dénárt, 3 mérő búzát és 14 mérő rozst tett ki. A béreseknek a fizetése az évek alatt nemigen emelkedett, a számuk azonban igen. 1801-ben és 1810-ben már 4 béressel találkozunk, közülük az egyik, aki a béresgazda lehetett 30 forintot, a másik három, egyenként 26 forintot kapott a szolgálataiért évente. Ezen 62SzPL Régi gazdasági iratok, zalaegerszegi uradalmi számadások 1786., 1801., 1810. (”.SzEK ős XXVIl/alsó I. p. „B” 2. Szily levele Pintér Mátéhoz 1782. augusztus 7-én. 64SzEK ős XXVII/alsó I. p. „B” 2. Szily levele Pintér Mátéhoz 1782. november 2-án.
