Cselenkó Borbála: Zalaegerszeg, a szombathelyi püspök uradalma 1777-1848 - Zalaegerszegi Füzetek 12. (Zalaegerszeg, 2011)
VII. Okmánytár - 2. Zalaegerszeg mezőváros és az uradalom kapcsolatát szemléltető dokumentumok: szerződések, panaszos levelek, preskedések (1777–1848)
rontása, és azok helyett más házülések[nek] adása érdemében tett észrevételében a tekintetes] úriszékinek] a városi közönség is any- nyival inkább megnyugodik, mivel a t[ekintetes] nemes vármegyének a maga számára való fundusok[na]k használásában nemcsak nem gá- toltathatik, sőt nékie a te[kin]t[e]tes uraság adni is tartozik. Mégis minthogy a Márus szabó házát a közönség sem tartja legbá- torságosabbnak, annak a te[kin]t[e]tes úriszéki észrevételhez képest való megszüntetését az 1805— végzés szerint /ámbár maga az ellen jelesen ellentmondott/ nem nehezteli. Úgy nemkülönben a tömlöcök aljában fekvő, s leégett házhelyek is a fent megírt mód szerint, hogy rendes utcában foglaltassanak, valamint a városi tanács, úgy a község is elfogadja. Annak utána fájdalmasan esik a közönségnek, de a kárvallottak éppen el nem hallgathatják, úgy meg sem is állják, sőt a közbátorságra633 célzó gondoskodással nyilván ellenkezik, hogy sok szegény kárvallott lakosok fundusai az utcák szélesítésére fordíttatni kívántattak, ellenben te[kin]t[e]tes Rózsás és Koppány Fer[enc] assessor urak, Nagy Joseff és Nagy Sándorné, mégis Tóth Joseff és Horváth Ferencné között lévő és ember emlékezetétül fogva szabad és hasznos járt utcák egyik[nek] másik[nak] ingyen és az egész város szerencsétlen kárával adattassanak. /Ilyen formán még a Postautat is könnyen lehetne eladni/. Minthogy pedig ezen közönséges öszve- gyülekezet alatt számosabb és részszerént nem kárvallott emberek hitelesen jelentették, hogy a feljebb tisztelt Rózsás és Koppány assessor, úgy Nagy Joseff és Nagy Sándorné között lévő utcák ezelőtt kiváltképpen, méglen az elsőben tisztelt Rózsás úr, a másikban pedig Nagy Joseff és részszerént ennek mostohaatyja nagy darabot el nem foglaltak, szekérutak voltak, és kevés tanúvallatás szükséges, hogy ezek[nek] fele annyi udvara sem volt, mint most. Ugyanazért minekutána tapasztaltatott az, hogy ezen urak ezen szabad utcákat már magok fundusához eléfoglalták, és részszerént palánkkal bé is rakták. Azon palánkok elszórattatni és mint előbbi utcák visszaadattani rendeltetnek oly hozzáadással még, hogy, mivel azon utcákfnak] előbbi szélesebb voltokat sokan erősítették, és azok[nak] előbbi valóságos és szélesebb, úgy elkerülhetetlen volta nemcsak világos, de felette szükséges volna. Minekutána köztudomány szerint bizonyos, hogy 635 635 Közbiztonságra. 246