Cselenkó Borbála: Zalaegerszeg, a szombathelyi püspök uradalma 1777-1848 - Zalaegerszegi Füzetek 12. (Zalaegerszeg, 2011)

V. A város és földesura – Adalékok a szombathelyi püspök és Egerszeg város 1848-ig terjedő kapcsolataihoz - 7. A földesúri tisztek és az egerszegi plébánosok szerepe a püspök és Egerszeg kapcsolatának alakulásában

egerszegi tiszttartóinak nemhogy szabadkezet nem adott, de minden uradalmát érintő ügyről részletes tájékoztatást várt el tőlük. Többek között a városba beköltözni kívánó személyeket illetően is. Szily szigorúságát és tekintélyelvű irányítását figyelembe véve nehezen képzelhető el, hogy Prácsovich György Szily tudta nélkül mert volna a városba bárkit is bevenni, főleg ha az illető még zsidó is volt. Nem állítható ugyanakkor ez Herzan püspökről 1803-ban.

A zalaegerszegi plébánosok szerepe nem annyira az uradalmi igazgatásban, mint inkább az egyházigazgatásban és a város mindennapi életében követhető nyomon. Jogkörei elsősorban plébániai, es- peresi hivatalából következtek, így a város életében játszott szerepkörei is e köré csoportosultak.

Az egyházkormányzat iratai - annak ellenére, hogy a mindenkori egerszegi plébános és a püspök között rendszeres volt a levélváltás - többnyire az egerszegi plébános esperesi feladatköre ellátásával kapcsolatos ügyeket tárják elénk. Ezek pedig az egész zalaegerszegi esperesi kerületet érintették, és csak elvétve szólnak egerszegi ügyekről.

1777-1848 között a városnak hat plébánosa334 volt, akik sorából - valószínűleg mivel ő volt leghosszabb ideig hivatalban - Etényi Sándorral kapcsolatban maradt fenn a legtöbb adat. Arra, hogy a helyi plébános uradalmi ügyekben közvetítőként lépett volna fel a püspök és a város között, kevés információ van. Azok a problémák, amelyek a város és a plébános között felmerültek, vagy azok az esetek, amelyek kivizsgálásával a püspök a plébánost bízta meg, többségében „plébániai” vagy „egyházi ügyeknek” is tekinthetők, vagy tisztán azok voltak.

Szily püspök és tiszttartója 1798 őszén folytatott levelezése kapcsán, amelyekből megtudjuk, hogy abban az időben Egerszegre egy Lechner nevezetű szombathelyi szappanos akart letelepedni, az is kiderül, hogy az akkori egerszegi szappanos igen züllött életet élt. Egész nap csak a városban ténfergett, és a feleségét is elhagyta. A püspök azonban végül nem fogadta be a szombathelyi szappanost Egerszegre, hanem utasította a tiszttartót, hogy a házastársak ügyét 354

354 Etényi Sándor 1778-1813, Sághy Mihály 1813—1827-ig, Stefanies Farkas József 1828—1837-ig, Laky Károly dr. 1837-1838, Kolozsvári Imre Elek 1838-1848 és Hőgyey János 1848-1862.

133