Cselenkó Borbála: Zalaegerszeg, a szombathelyi püspök uradalma 1777-1848 - Zalaegerszegi Füzetek 12. (Zalaegerszeg, 2011)
V. A város és földesura – Adalékok a szombathelyi püspök és Egerszeg város 1848-ig terjedő kapcsolataihoz - 7. A földesúri tisztek és az egerszegi plébánosok szerepe a püspök és Egerszeg kapcsolatának alakulásában
vigye az esperes elé. Ha pedig az esperes a házastársakat kibékíteni nem tudja, akkor az ügyben a Püspöki Szentszék fog rendelkezni.3’5 1784-ben a püspök azzal bízta meg Etényit, hogy az uradalmi tiszttartó jelenlétében vizsgáljon ki egy - a lakosok közötti - viszályt. A botránnyá fajuló konfliktus Töttösi János kocsmáros és Tóth János között robbant ki, mégpedig „ob filiatn suam per aurigam Tötösianum impraegnatam. ”* 356 357 A plébános szerepe az uradalmi igazgatásban leginkább abban nyilvánult meg, hogy alkalmanként mint tanú hitelesítette az uradalom egy-egy pénzügyi tranzakcióját (kifizetéseket, bevételeket). Másrészt szinte általános volt, hogy a negyedéves elszámolások idején, de más esetben is - ha a tiszttartó valamiért nem tudott személyesen Szombathelyre menni - akkor a számadást és a kasszát is a plébánossal küldette fel. A számadást a tiszttartó olykor mással is felküldte, akinek egyébként is éppen Szombathelyen volt dolga, de a negyedéves bevételt természetesen csak teljesen megbízható embernek adhatta át. A plébános pedig annak számított. 1848-ban Bó'le püspök az egerszegi templom és papiak tetejének, valamint az orgonának kijavításával kapcsolatban Kolozsváry Imre plébánost és Horváth Károly tiszttartót közösen mozgósította. A plébánost azzal bízza meg, hogy a templompénztár állapotát közölje, a tiszttartót pedig arra utasította, hogy a javítási munkákkal kapcsolatban egy előzetes költségvetést terjesszen fel.3’7 A mindenkori plébános a város tekintélyes polgárának számított. Néhány kirívó esettől eltekintve a város és plébánosainak viszonya, ha nem is felhőtlennek, de mindenképpen konszolidáltnak mondható. A plébános és a város között kialakultak konfliktusok, de azok ritkán léptek tűi a plébániai ügy keretein. A legtöbb konfliktusról Etényi Sándor plébánosnál találkozunk. Ezt azonban annak is tulajdoníthatjuk, hogy ebben az időszakban ő volt a leghosszabb ideig (35 évig) Zalaegerszeg plébánosa. 1779 má”’SzEK ős XXVII/alsó I. p. „B” 2. Szily levele Prácsovichhoz 1798 novemberében. 356 „mivel Töttösi kocsmáros Tóth János lányát teherbe ejtette” SzPL AC 1804. május 11. és június 11. 357 SzPL AC No. 84. és 85. 134
