Cselenkó Borbála: Zalaegerszeg, a szombathelyi püspök uradalma 1777-1848 - Zalaegerszegi Füzetek 12. (Zalaegerszeg, 2011)
V. A város és földesura – Adalékok a szombathelyi püspök és Egerszeg város 1848-ig terjedő kapcsolataihoz - 3. Zsidó közösség a mezővárosban és szerepe az uradalmi gazdálkodásban
földesúrnak. 1786-ban például Moyszes Salamon a „maga boltja és lakásáért” 120 forint árendát fizetett az uradalmi kasszába.270 A földesűr - úgy tűnik - nem akadályozta a zsidók betelepülését Egerszegre. 1803-ban is éppen a város sérelmezte azt, hogy Prácsovich tiszttartó egy Izrael nevű irhát készítő zsidónak 2 házat is eladott, „Noha Luther és Kálvinus vallásán lévő rendeknek városunkban sem fundus, annyival inkább lakóház, magoknak tulajdon lakásokra nézve még eddig nem engedtetett" ezért kérik, hogy mivel „ezen vevés csakugyan zsidót nem illetvén [...] ezen zsidó házvétele teljességgel megsemmislttessék. ”271 Bár a teljességhez itt az is hozzá tartozik, hogy a város sem kimondottan a zsidóknak történt ház eladást sérelmezte, hanem hogy ezt Prácsovich - szerintük - önkényesen tette, a „m[éltósá]gos uradalomtul az megvételre szabadság nem adatott, s nem is erősét te tett". Azaz a földesúr - legalábbis a város tudomása szerint - a házvételt nem hagyta jóvá.272 Hasonló esettel találkozunk 1822-ben, amikor a városiak a tűzvész után - az uradalmi városrendezési határozatra - írt válaszukban azt sugallják, hogy a tiszttartó által a városba önkényesen betelepített személyek miatt keletkezhetett a tűz, vagy legalábbis azok okai lehetnek a későbbi tűzeseteknek. Az önkényesen bevett személyek közül külön is megnevezik a zsidókat.273 Előfordult azonban ellenkező eset is. 1839-ben Bőle András püspök Grünbaum József zsidó szabó elleni peréről értesülünk, amelyet a püspök azért indított az említett zsidó ellen, mivel az a városba az ő engedélye nélkül telepedett be. Az 1839. május 2-án tartott úriszék ugyan az alperest elmarasztalta, de Grünbaum a törvényszékre fellebbezett, amely az 1836. évi úrbéres törvényekre hivatkozva274 az úriszéki ítéletet megváltoztatta, és engedélyezte Grünbaum József Egerszegre letelepedését és szabómesterségének űzését. A vizsgált időszakban az egerszegi erdőkben folytatott gubacsgyűj- tést kizárólag a zsidók árendájában találjuk. Ha az uradalom a várossal makkoltatási szerződést kötött, a gubacsszedő zsidó árendásainak ér270 SzPL Régi gazdasági iratok, zalaegerszegi uradalmi számadások 1786. 271 ZML Zeg. v. régi lt. No. 96. 272 U.o. 273 ZML Zeg. v. régi lt. No. 392. 274 Magyar Törvénytár, 1896. 1836. évi törvények. 108
