Cselenkó Borbála: Zalaegerszeg, a szombathelyi püspök uradalma 1777-1848 - Zalaegerszegi Füzetek 12. (Zalaegerszeg, 2011)
V. A város és földesura – Adalékok a szombathelyi püspök és Egerszeg város 1848-ig terjedő kapcsolataihoz - 3. Zsidó közösség a mezővárosban és szerepe az uradalmi gazdálkodásban
dekeit ilyenkor is védte. Ezek a szerződések ugyanis rendszeresen kikötötték, hogy a város a makkoltatást csak akkor kezdheti el, ha a gubacsot a zsidók már felszedték. Ezen kívül a zsidók az uradalom számára kollektiven is fizettek adót. Az 1810-es számadás ezt így tünteti fel: „Judaeica communitas solvit annuefi 82” Azaz a zsidó közösség évente 82 forintot fizet.275 Gazdasági okok vezették a várost is akkor, amikor a saját házait jó módű zsidóknak adta bérbe. Mindezek miatt a zsidó lakosság száma Egerszegen lassan, de folyamatosan növekedett. Ez a növekedés leg- szembetűnó'bben a 18. század végén, majd a 19. század harmadik évtizedétől érhető' nyomon. A Szombathelyi Egyházmegye schematiz- musai szerint 1793-ban Egerszeg lakossága 2258 fő volt, ebből 38 zsidó, 1802-ben, 1805-ben és még 1808-ban is az összlakosság már 2331 fő volt, ebből zsidó 88 fő, 1818-ban az összlakosság 1942 fő volt, ebből 88 volt zsidó.276 Az 1830-as canonica visitatio szerint a mezőváros lakossága ekkor 3460 fő volt, ebből 352 volt zsidó.277 1 848-ban pedig Zalaegerszegen már 534 zsidó élt.278 Azaz: 1793-ban a lakosság 1,7 %-át tette ki a zsidóság, egy generációval később, 1830-ban pedig 10,2 %-át. Míg a lakosság (forrásunk szerint cseppet sem egyenletes) növekedése 53,2%-os volt, ezen belül a zsidóság létszáma több mint kilencszeres lett. A zsidókhoz való viszonya Egerszegen az uradalomnak tehát többnyire gazdasági érdekeken alapult, a püspök-földesűr a vallási szempontokat másodlagosnak tekintette. Nyilvánvalóan gazdasági szem275 SzPL Régi gazdasági iratok, zalaegerszegi uradalmi számadások 1810. 276Schematizmus eléri dioec. Sab. 1793. 64. p., 1802. 68. p., 1805. 58. p„ 1808. 70. p., 1818. 68. p. A schematismusok adatait kritikusan kell ugyan kezelni, nehezen elképzelhető, hogy 1802. és 1808. között egyáltalán nem változott volna sem a lakosság létszáma, sem pedig a zsidóké. Azt azonban ezek a valószínűleg pontatlan, de mégis szemléletes adatok is mutatják, hogy 1793- hoz viszonyítva - főként a zsidók létszámát tekintve - az 1800-as évek elejére egy emelkedés figyelhető meg. A zsidók száma több mint kétszeresére nőtt. Az 1800-as évek első két évtizedében azonban egy viszonylagos stagnálás következik be. A következő jelentősebb emelkedés már az 1830-as években mutatható ki. Innentől a növekedés folyamatos. 277 SzPL Bőle-féle can. vis. 9. 2. 22. p. 278 Németh, 2002. 181-236. p. 109
