Cselenkó Borbála: Zalaegerszeg, a szombathelyi püspök uradalma 1777-1848 - Zalaegerszegi Füzetek 12. (Zalaegerszeg, 2011)
V. A város és földesura – Adalékok a szombathelyi püspök és Egerszeg város 1848-ig terjedő kapcsolataihoz - 2. Városi autonómia a városi ingatlanok adásvétele, a betelepülés és az igazgatás tekintetében
választott meg káptalani helynökké. Már az ő idejére esett 1822 szeptemberében és októberében - két ízben is - keletkezett egerszegi tűzeset. A tűzvészt követően, 1822. október 5-én, az uradalom az úri- szék által - 1805-höz hasonlóan - olyan városrendezési rendelkezéseket hozott, amelyekkel a jövőbeni tűzeseteknek próbált meg gátat szabni. A városi tanács azonban október 6-i gyűlésén amellett, hogy sérelmezte az úriszék némely rendelkezését, egyes pontokat nehezen megvalósíthatónak tartott. így például véleményezte az úriszéknek azon javaslatát, hogy a városiak a házaikat ezentúl kőből építsék. A lakosok anyagi körülményei és lehetőségei miatt a tanács ezt nehezen megvalósíthatónak találta és ezért azt javasolta az uradalomnak, hogy az, vagy kölcsönözzön ennek céljára a városiaknak 5-6 évre téglát, zsindelyt és épületfát, vagy ingyen szolgáltassa azokat. Felveti a városi téglaégető kemence felállításának lehetőségét is.262 A gazdasági és szakrális jellegű kapcsolatok mellett a püspök és város kapcsolata, a város korlátozott autonómiája legkövetkezetesebben igazgatási téren, a bíróválasztásban nyilvánult meg. A szabad bíróválasztás kérdése egy önállóságra törekvő, polgárosodó mezővárosnál központi kérdés volt. Egy - a közösség által szabadon választott - elöljáró ugyanis nagy valószínűséggel elsősorban az őt megválasztó közösség érdekeit tartotta szem előtt és azt képviselte, nem pedig a földesúrét. Ez a bíróválasztó jog - ha csak korlátozottan is - a jelentősebb mezővárosok, így Egerszeg esetében is érvényesült. A korlátozást - más hasonló mezővárosokhoz hasonlóan - Egerszegen is az jelentette, hogy a városi közösség a bírót maga választhatta ugyan, de a jelölteket a püspök-földesúr állította. A városi tanács tagjait, a bírót és az esküdteket minden év november 1-jén választották. A tisztújítást megelőzően egy választmányt hoztak létre, amely az uradalmi tiszttartó utasításait figyelembe véve készítette elő a választásokat.263 A választást és a földesúr jogait érintő egyéb gyűléseket tehát - mivel a földesúr nem tartózkodott a városban - az uradalmi tiszttartó, vagy esetenként az uradalmi ügyész kísérte figyelemmel. A döntést követően pedig a választott személyt is 262 ZML Zeg. v. régi lt. No. 392. 263 Benczéné Nagy, 1986. 158. p. 104
