Molnár András (szerk.): Egerszegi történeti tanulmányok 2010 - Zalaegerszegi Füzetek 11. (Zalaegerszeg, 2010)
Bilkei Irén: Egerszeg-környéki falvak a 15–16. században
Bilkei Irén: Egerszeg-környéki falvak a 15-16. században Z alaegerszeg mai területén a középkorban és a korai újkorban 23 településről szólnak az írásos források. Köztük vannak olyanok, amelyek jelenleg is a város közigazgatási területéhez tartoznak, és olyanok is, amelyek már a középkor vagy a korai újkor során elpusztultak, vagy más kis falvakba olvadtak be.1 Ezek a hajdani falvak hozzátartoznak a mai Zalaegerszeghez, mindenképpen fontos történetükkel foglalkozni, hiszen ezek jelentették mai lakóhelyünk egykori környezetét, így természetesen hatással is voltak annak történetére. Jelen dolgozat a régészeti és írásos forrásokkal is igazolható jelentősebb településekkel kíván foglalkozni, amelyek térképre vetítéséhez Vándor László és Kvassay Judit régészeti kutatásai, valamint a középkori oklevelek adatai szolgáltak forrásul.2 Holub József, Zala megye monográfusa a 20. század első évtizedeiben óriási mennyiségű okleveles anyagot gyűjtött össze. Ezek alapján írta meg Zala megye történetének első kötetét a megyei igazgatásról,3 sajnálatos módon a következő tervezett kötetek kéziratban maradtak. A megyetörténet második kötete az egyes zalai települések története lett volna 1526-ig, ennek első kézirata 1933-ban készült el. A gépelt kéziratban a településekre vonatkozó tudnivalók a középkorban viselt nevük szerinti sorrendben következnek, az adatok pontos forrásmegjelölésével, melyeknek nagy része ma is használható. Az egykori helynevek többségének mai azonosítása is megtörtént. A kézirat oklevél-hivatkozásai között nagy számban találhatók városunkra és a környező településekre vonatkozók is, ezek szolgáltak kiindu1 Simonffy 1985. 19-22. p. 2 Vándor 1997. 99-132. p., Kvassay 1997. 49-63. p. (Ezek a munkák feltüntetik a települések első' okleveles említéseit.) 3 Holub 1929. 43
