Molnár András (szerk.): Egerszegi történeti tanulmányok 2010 - Zalaegerszegi Füzetek 11. (Zalaegerszeg, 2010)

Bilkei Irén: Egerszeg-környéki falvak a 15–16. században

lásul jelen munkához.4 A néhány évvel ezelőtt, Egerszeg mezőváros 14-16. századi története kapcsán összegyűjtött oklevelek természetesen a környező településekhez is feltártak új adatokat.5

Az utóbbi évek ugrásszerű változást hoztak a középkori források megismerésének lehetőségében, így például a Magyar Országos Levéltár Mohács előtti okleveleinek digitális adatbázisából az Egerszeg- környéki nemesi birtokokra vonatkozó oklevelek tucatjai tárultak fel a kutató előtt a közelmúltban.6

Némi indoklásra szorulhat a dolgozat időhatárának megválasztása. A továbbiakban még lesz arról szó, hogy Zala megyében Zsigmond király hosszú uralkodásának utolsó évtizedeire stabilizálódtak a korai középkorban kialakult birtokviszonyok, ettől a kortól sűrűsödnek a városunkra és környékére vonatkozó adatok, amelyeket bő egy évszázadig fog a dolgozat követni. A záró dátumot, a 16. század középső évtizedeit a török terjeszkedés indokolja. Az 1540-es, 1550-es években változott meg végleg megyénk és városunk környékének birtokszerkezete, ezért vizsgálódásainkat is itt zárjuk.

Mint ismeretes, Egerszeg oppidum a veszprémi püspök birtoka volt 1266-tól kis szünetekkel egészen 1777-ig, amikor a szombathelyi egyházmegyéhez csatolták. A püspöki mezővárost - amelynek története egyébként nem bővelkedik írásos forrásokban - nemesi falvak sora vette körül, amelyek névetimológiája a magyar mellett német kapcsolatokra is utal.7 8 Ezeket az alábbiakban földrajzi sorrendben tekintjük át, Kvassay Judit fentebb idézett térképe alapján.

Északon, a Zala folyón túl volt Szentmártonfa(lva) vagy Kutasi- szentmárton, melynek első említése 1431-ben fordul elő, egy, a Ku- tasi család birtokügyéről szóló oklevélben.6 Néhány év múlva, 1434- ben szinte krimibe illő eset kapcsán szerepelt a falucska. Zsigmond király egy oklevélben tudatta, hogy a bizánci császár bázeli zsinatra induló követeitől Zalában elrabolt holmikat Gersei Pethő László főispán megtalálta Ságodon Bődéi Istvánnál, és a szentmártonfalvai

4 ZML Holub kézirat 1933.

5 Bilkei 2006. 9-18. p.

6 www.mol.gov.hu/adatbazisok/Collectio Diplomatica Hungarica.

7 Simonffy 1985. 19-22. p.

8 MÓL DL 12 396.

44