Molnár András (szerk.): Egerszegi történeti tanulmányok 2010 - Zalaegerszegi Füzetek 11. (Zalaegerszeg, 2010)

Káli Csaba: Egy bérház anatómiája: A zalaegerszegi Pontház építéstörténete

tervezett. Az ÁÉTI-nél dolgozó Németh Pál, Scultéty János és Szilágyi Jenó' alkotta csapatból különösen az első' kettő rajzasztaláról került ki számos országos jelentőségű, a hazai építészettörténet által is előkelő helyen jegyzett modern, színvonalas alkotás.29 Nem sokkal korábban ugyanez az alkotóhármas készítette el a budapesti Fő út 61. sz. alatt felépített nyolcemeletes pontház (közkeletű neve: Duna-parti Pontház) terveit, amelyből számos elem átsugárzódott a zalaegerszegi épületükre is.30

A zalaegerszegi bérház műleírása 1948. szeptember 2-án készült el: „Az épület tartalmaz három lakóemeletet, földszintet, pincét és tetőemeletet. A földszinten házfelügyelő lakással, üzlethelyiségekkel és raktárral. Lakóemeletenként (az egyelőre megépítésre kerülő részben) 4 d[ara]b nappaliszobás, 1 hálófülkés, összes mellékhelyiséggel rendelkező lakás van. A tetőemeleten van a mosókonyha 2 szárítófülkével. A pincében 2,25 m-es szinten pincerekeszek vannak elhelyezve.”31 A házat kétszekciósnak, azaz két lépcsőházzal, szekciónként két fogattal, vagyis két lakással, lakásonként egyedi fűtéssel és házi vízvezetékkel tervezték. A lakásszám növelése menetközben mindennél fontosabb lett, ezért a tetőemelet áttervezésével a mosókonyha és a szárítók helyén is egy kisebb lakást alakítottak ki, ezzel háromlakásossá téve a keleti oldalon visszaugratott tetőemeletet, így a földszinti házfelügyelőivel végül 16 lakásos lett az épület.

A Pontház építtetője az első variáció szerint az Építési- és Közmunkaügyi Minisztérium lett volna, azonban ezt a jogát, nagyobb

29 ZML Zeg. m. v. polgm. ir. 72/1949. Homlokzati tervek, költségvetési iratok. Ugyanitt fellelhető egy levél, amely már az építkezés végső fázisában keletkezett és a csúszás okait próbálja meg kideríteni. Ebben kérdésként szerepel, hogy igaz-e, miszerint a tervek késedelmes továbbításának egyik oka a tervező disszidálása lett volna, a válasz azonban némileg pontatlan: „Az építkezés felelős művezetője nem disszidált.” Egy 1950-ben keletkezett dokumentum viszont Csiszár (Pál) építész nevét említi a Pontház tervezőjeként. A beadványi terveken az ő neve a „Rajz” rovatban olvasható. (ZML Zeg. m. v. polgm. ir. 365/6/46/1950.) Talán nem mellékes megemlíteni a tervezői díjat, ami 52.443 Ft-ra rúgott. Emellé még 373 Ft sokszorosítási díjat is felszámoltak. (ZML Zeg. m. v. polgm. ir. 365/6/30/1950.)

3,1 Bonra 2008. 66-67. p.

31 ZML Zeg. m. v. polgm. ir. 72/1949. Műleírás, 1948. szeptember 2.

235