Molnár András (szerk.): Egerszegi történeti tanulmányok 2010 - Zalaegerszegi Füzetek 11. (Zalaegerszeg, 2010)

Káli Csaba: Egy bérház anatómiája: A zalaegerszegi Pontház építéstörténete

anyagi hozzájárulása ellenére, átruházta a városra. Az építkezést 1948 augusztusában szerették volna elkezdeni, de a munkahely átadása az építő vállalat részére csak szeptember 27-én történt meg, a tényleges munka pedig két nappal később kezdődött. A kivitelező a minisztérium által kiválasztott, frissen államosított szombathelyi Andráskay Müller Ede Fiai Államosított Építési Vállalat lett, mely nem sokkal később a Szombathelyi Magasépítési Nemzeti Vállalat elnevezést kapta.32 A zalaegerszegi képviselő-testület 1949. július 13-án tartott ülésén elhangzottak szerint a kivitelezői szerződés csak 1949. május végén köttetett meg a város és a szombathelyi cég között, ami az eddigi folyományok tükrében nem tartható kizártnak. A szerződés szerinti vállalati összeg 1.670.000 Ft volt.33 Műszaki ellenőrnek először a neves soproni építészt, Winkler Oszkárt kérték fel, végül azonban a helybeli Wölfer István városi mérnök kapta ezt a feladatot heti 150 Ft-ért.34

Az építkezés során az első technikai probléma már a kezdés előtti napon előállt. A bérházat vasbetonvázas szerkezettel tervezték, viszont Zalaegerszegen az idő tájt nem volt betonkavics és a szükséges vasanyag biztosítása is kétségessé vált. Mivel azonban tégla a három helybeli gyárnak köszönhetően szinte korlátlanul rendelkezésre állott, ezért felvetődött, hogy teljesen téglából épüljön a ház. A tervezők kénytelenek voltak ezt elfogadni, és a korszerűnek számító szerkezet helyett a hagyományos utat választva, ad hoc átdolgozták a terveket. Ettől fogva az áttervezés, még inkább az építés során alkalmazott improvizálás a munka elválaszthatatlan kellékévé vált. A módosított terveket csak decemberben kapta kézhez a kivitelező vállalat, amely addig a pinceszint kiemelésével és felfalazásával foglalatoskodott. A részlettervek általában az épülettel együtt készültek, egyetlen fázis

32 Vö. Hajós-Kreszán 2005. 509. p. A fővállalkozó egyes szakipari munkálatok tekintetében alvállalkozókat alkalmazott, így a vízvezetéket a budapesti Épületszerelő Nemzeti Vállalat, a villanyszerelési munkákat pedig a Villany- szerelő N. V. végezte el, míg a kútfúrás egy harmadik vállalat feladata lett.

33 ZML Zeg. m. v. polgm. ir. 72/1949. és 365-6/48/1950.

34 ZML Zeg. m. v. polgm. ir. 365/6-9/1949.

236