Végh Ferenc: Egerszeg végvár és város a 17. században - Zalaegerszegi Füzetek 10. (Zalaegerszeg, 2010)
Önkormányzatiság és önszerveződés
nevezett katonai törvényszékkel, amely a királytól zsoldot húzó fegyveresek katonai kihágásaiban volt jogosult ítéletet mondani.2'1 Nagyobb magyarországi várak (Gyó'r, Érsekújvár, Fülek, Léva, Szécsény stb.), esetében erre a feladatra külön seregbírát alkalmaztak, legtöbb esetben azonban - praktikus okokból - az adott végvár (fó')kapitánya hívta össze a törvényszéket és elnökölt annak ülésén.275 276 Egerszeg esetében a végvidéki főkapitány-helyettes, mint a helyőrség (főjkapitá- nya, helyi és más végházakból összehívott esküdttársak segítségével tett eleget kötelezettségének. Ez az ad hoc ülésező, értelemszerűen változó személyi összetételű testület volt a seregszék. ítélete ellen a Kanizsa elleni végek vicegenerálisa által összehívott hadiszékre lehetett fellebbezni.277 278 A két ítélőszék megkülönböztetését viszont nehezíti, hogy vezetőjük - mint láttuk - egy és ugyanazon személy volt. A bírói jogkör tekintetében tehát átfedést eredményezett, hogy a helyőrség iratos katonái felett katonai kihágások esetén elöljárójuk, a helyőrség (fő)kapitánya mondhatott ítéletet, míg a prezídium lakóiként az önkormányzati testület bírói jogköre alá tartoztak. A végvárváros magisztrátusa elé került jogesetek jellegét illetően egyelőre sajnos csak feltételezésekre hagyatkozhatunk, főként, hogy analógiáknak is híján vagyunk. A névazonosság oka egyébiránt bizonyára abban keresendő, hogy a katonaközösség a törvényszékének nevét a zömében általuk lakott prezídium önkormányzati és egyben jogszolgáltató testületére is kivetítette, amelynek - mint láttuk - többnyire ugyancsak katonák voltak a tagjai. Az önkormányzatiság kérdésköre kapcsán megemlítendő, hogy az uralkodó által kinevezett (fő)kapitány, mint a helyőrség első embere, idővel olyan jogosítványokat is magához ragadott, amelyek eredendően a település birtokosát, a mindenkori veszprémi püspököt illették. (4. sz. melléklet) Ennek a folyamatnak korai állomását jelzi az Er- gelics Ferenc megyéspüspök és Ráttky György megbízott kapitány között 1628-ban létrejött megállapodás.276 (Okmánytár No. 16.) A szerződés a földesúri érdekek védelmében igyekezett korlátok közé szo275 Pálffy, 1995a. 133-147. 276 Uo. ' 277 Pálffy, 1995a. 92-93. 278 Sebők, 1902. 8-10. 61
