Végh Ferenc: Egerszeg végvár és város a 17. században - Zalaegerszegi Füzetek 10. (Zalaegerszeg, 2010)
Egerszeg a megyeszékhellyé válás útján
püspök mezővárosában akkor már vár is állott, bár abban aligha állomásozhatott komolyabb helyőrség. Legalábbis erre enged következtetni, hogy 1597-ben mindössze hat darabont védte az udvarházból kialakított, hadfelszereléssel gyengén ellátott erősséget.335 Az ÉK- DNy tengelyű megyének voltak ugyan a török támadásoknak kevésbé kitett területei is, mint például a Balaton északi partvidéke, illetve a Mura és a Dráva által oltalmazott Muraköz, ezek azonban túlságosan távol estek az átellenes részeken lakó nemesség számára. A kevés lehetséges helyszín közül így eshetett a választás a püspökség viszonylag népes mezővárosára, amelynek várán kívül természeti környezete is biztosított némi védettséget.3j6 A vármegyegyűlések helyszínéül rendszerint a település említett plébániatemploma szolgált, azon egyszerű oknál fogva, minthogy ez volt az egyetlen, nagyobb tömeg befogadására alkalmas épület a mezővárosban.3'7 A szentegyház ilyetén, mondhatni profán igénybevétele csak mai szemmel tűnhet szokatlannak. A korban a templomok közismerten nemcsak az istentisztelet, hanem a közösségi élet színterei is voltak. Példának okáért itt tartották a tisztűjításokat és eskették fel a városok magisztrátusát.338 Esetenként a püspök erődített udvarházában is folyt tanácskozás, bár nem egyértelmű, hogy milyen szempontok alapján döntöttek egyik vagy másik helyszín mellett/39 Már korán megfigyelhető viszont az gyakorlat, hogy - gyakorlati okokból - közvetlenül a közgyűlés berekesztése után ült össze az vármegye ítélőszéke, a nemesség jogszolgáltató fóruma.340 Jóllehet Kanizsa 1600. évi bevételével csak annak szűkebb környéke került oszmán kézre, a vilajet-központtá tett településről kiinduló portyák az egerszegiek mindennapjaira is nagy hatással voltak. Ezt félreérthetetlenül jelezte az Egerszeg elleni támadások megsza335 GyEL GyKHL Theca I. Fase. 24. No. 665. Az 1568. évi inventárium készítői egy törött falkonetten és egy forgó vastarackon kívül csak nyolc szakállaspuskát és némi muníciót találtak a várban. MOL MKA E 156. U et C. 76/17. >3<> A település középkori topográfiájára jól használható Vándor, 1997. 99-131. 337 Fára, 1936. 10. 338 Pásztor, 2000. 140. 339 Fára, 1936. 10. 340 Degré, 2004. 172. 12
