Végh Ferenc: Egerszeg végvár és város a 17. században - Zalaegerszegi Füzetek 10. (Zalaegerszeg, 2010)

Egerszeg a megyeszékhellyé válás útján

püspök mezővárosában akkor már vár is állott, bár abban aligha állo­másozhatott komolyabb helyőrség. Legalábbis erre enged következ­tetni, hogy 1597-ben mindössze hat darabont védte az udvarházból kialakított, hadfelszereléssel gyengén ellátott erősséget.335 Az ÉK- DNy tengelyű megyének voltak ugyan a török támadásoknak ke­vésbé kitett területei is, mint például a Balaton északi partvidéke, illetve a Mura és a Dráva által oltalmazott Muraköz, ezek azonban túlságosan távol estek az átellenes részeken lakó nemesség számára. A kevés lehetséges helyszín közül így eshetett a választás a püspök­ség viszonylag népes mezővárosára, amelynek várán kívül természeti környezete is biztosított némi védettséget.3j6 A vármegyegyűlések helyszínéül rendszerint a település említett plébániatemploma szolgált, azon egyszerű oknál fogva, minthogy ez volt az egyetlen, nagyobb tömeg befogadására alkalmas épület a me­zővárosban.3'7 A szentegyház ilyetén, mondhatni profán igénybevé­tele csak mai szemmel tűnhet szokatlannak. A korban a templomok közismerten nemcsak az istentisztelet, hanem a közösségi élet szín­terei is voltak. Példának okáért itt tartották a tisztűjításokat és esket­ték fel a városok magisztrátusát.338 Esetenként a püspök erődített udvarházában is folyt tanácskozás, bár nem egyértelmű, hogy milyen szempontok alapján döntöttek egyik vagy másik helyszín mellett/39 Már korán megfigyelhető viszont az gyakorlat, hogy - gyakorlati okokból - közvetlenül a közgyűlés berekesztése után ült össze az vármegye ítélőszéke, a nemesség jogszolgáltató fóruma.340 Jóllehet Kanizsa 1600. évi bevételével csak annak szűkebb kör­nyéke került oszmán kézre, a vilajet-központtá tett településről kiin­duló portyák az egerszegiek mindennapjaira is nagy hatással voltak. Ezt félreérthetetlenül jelezte az Egerszeg elleni támadások megsza­335 GyEL GyKHL Theca I. Fase. 24. No. 665. Az 1568. évi inventárium ké­szítői egy törött falkonetten és egy forgó vastarackon kívül csak nyolc szakál­laspuskát és némi muníciót találtak a várban. MOL MKA E 156. U et C. 76/17. >3<> A település középkori topográfiájára jól használható Vándor, 1997. 99-131. 337 Fára, 1936. 10. 338 Pásztor, 2000. 140. 339 Fára, 1936. 10. 340 Degré, 2004. 172. 12

Next

/
Thumbnails
Contents