Végh Ferenc: Egerszeg végvár és város a 17. században - Zalaegerszegi Füzetek 10. (Zalaegerszeg, 2010)
Egerszeg a megyeszékhellyé válás útján
porodása is, amelyek közül az 1616. júliusi követelte a legtöbb áldozatot és keltette a legnagyobb visszhangot. A kanizsai török helyó'rség, valamint a szigetvári és a pécsi szandzsák várkatonaságának számlájára írható rajtaütés során több mint félezer lakos halt meg vagy esett fogságba, a város pedig a lángok martalékává vált.341 A rabok egy része utóbb váltságdíj fejében vagy más módon visszanyerte ugyan a szabadságát, de a település még négy évvel később is magán viselte a pusztítás nyomait.34" Vélhetőleg ez a rajtaütés bírhatta rá a vármegye közönségét az újabb, ám ezúttal már a megye határán túli költözésre. Ezzel közel egy időben a vármegyei ítélőszék is átkerült Szentgrótra, de ez sem bizonyult tartós megoldásnak. A sedria a század közepétől ugyanis Körmend mellett már a veszprémi püspök székhelyén, Sümegen is ítéletet mondott a vármegyei nemesség jogvitáiban.343 344 Zala - és a vele 1596 és 1715 között egyesült Somogy vármegye - universitasa a Rába bal partján fekvő Körmenden, a mezőváros egyik házában talált új otthonra. A Batthyány család birtokában lévő, várral és palánkfallal is védett hajdútelepülésen először 1623-ban tartott közgyűlést Zala vármegye.3 4 1678-ig legkevesebb 109 kongregációnak volt helyszíne a Vas megyei település. Ezen időintervallumban azonban Sümegen, Szentgróton, Rábahídvégen, valamint - fenntartva a kontinuitást - legkevesebb öt alkalommal Egerszegen is összeült a tekintetes vármegye.345 Az ülések jegyzőkönyveinek bevezető sorai nem hagynak kétséget afelől, hogy valóban a török veszély indokolta a székhely áthelyezését Egerszegről, amelyet következetesen a kongregáció szokott helyszíneként (locus consuetus) említenek. Ez egyúttal annak bizonyságául is szolgál, hogy ekkorra már feledésbe merült az a tény, miszerint korábban Egerszegre is csak időlegesen települt át a megyében élő és birtokos nemesség legfontosabb önkormányzati 341 MOL P 1314. A herceg Batthyány család It. Missiles. No. 1454. Bakő Farkas valószínűleg Batthyány Ferenchez. Kiskomárom, 1616. július 10.; No. 1455. Bakó Farkas Batthyány Ferenchez. Kiskomárom, 1616. július 17.; Bayer- le, 1991.252., 257., 261.' 342 Turbuly, 1996. 37. 343 Turbuly, 2000. 29. 344 Turbuly, 1996. 43. 345 Degré, 2004. 165. 73
