Végh Ferenc: Egerszeg végvár és város a 17. században - Zalaegerszegi Füzetek 10. (Zalaegerszeg, 2010)

Egerszeg a megyeszékhellyé válás útján

nak elestével járó 1566. évi hadjárata előtt rendszerint Kapornak volt a kongregációk helyszíne, amiben központi fekvése mellett az itteni hiteleshely működése is közrejátszott.330 Szigetvár elfoglalása (1566. szeptember 7.) után, még a vár alatti táborból útnak indult, a Dunántúl nyugati megyéit felprédáló portyázó had támadásának azonban Kapornak is áldozatul esett.331 Ez a vármegye közgyűlését is költözésre kényszerítette, tekintve, hogy a település pusztulása ellehetetlenítette az érdemi munkát, de az üszkös mezó'városban a résztvevők szállásigényének kielégítése is megoldhatatlan feladatnak bizonyult.332 Jóllehet a vármegye szándékai szerint csak időlegesen, Kapornak újjá- épüléséig tette át a székhelyét a Zala-parti Egerszegre, a távozás véglegesnek bizonyult.333 334 Kapornak vára ugyanis részévé vált az 1566 őszén nagy sietséggel létrehozott Balaton és Drávaközi - utóbb kanizsai végvidéki - főkapitányságnak nevezett védelmi övezetnek, amivel a vármegyegyűlés visszatérésének lehetősége is a távoli jövőbe tolódott.3’4

Egerszeg, mint új igazgatási központ mellett ugyancsak centrális fekvése és Kapornak közelsége szólt, valamint az a körülmény, hogy fontos közlekedési útvonalak csomópontjában feküdt. A veszprémi

330 Csukovits, 1997. 363-386.

331 A Szigetvár ostromát tárgyaló munkák érthető módon a vár bevételével zárják az ismertetést. Bende, 1966. 61-104.; újabban Varga Sz., 2006. 45-91. A kutatás figyelmét mind a mai napig elkerülte az említett hadjárás, jóllehet a kortárs történetírók is megemlékeznek róla. A legrészletesebb leírást Ist- vánffy Miklós hagyta ránk. Istvánffy, 2003. 433-434. Tudósít róla még Ve- rancsics Antal és török kútfő, Evlia Cselebi is. Verancsics, 1981. 122.; Evlia, 1985. 546-547. Forgách Ferenc - nyilván némi túlzással - mintegy húsz ezer főben jelölte meg a nyugat-dunántúli hadjárat emberveszteségét. Forgách, 1866. 336. Az egykorú forrásokra lásd még MOL P 650. Tallián család к. 1. cs. é. n.

332 „És mivel Kapornak városát, Zala vármegye ítélkezési székhelyét a török felégette és itt sem nyugodtan ítélkezni nem lehet, sem a peres felek szállásra nem találhatnak, ezért, míg ez a város Isten segítségével újból felépül, elhatároztuk, hogy ítélőszékeinket ebben a városban (t.i. Egerszegen) tartjuk meg.” Fára, 1936. 8.; ZML IV. la. Közgyűlési és részgyűlési jegyzőkönyvek I. köt. (1555-1634) 40-41.

333 Fára, 1936. 8.

334Pálffy, 1999. 134.

71