Végh Ferenc: Egerszeg végvár és város a 17. században - Zalaegerszegi Füzetek 10. (Zalaegerszeg, 2010)
Katonai és „civil” élet a Zala partján
állapítható - Egerszegró'l is folyt be dézsma a püspök kezéhez, így annak megtagadása csak részleges vagy időleges lehetett.2’1 (Okmánytár No. 43.) A tized ügye azonban így is újabb frontot nyitott a püspök, illetve annak földesúri jogait részben már amúgy is bitorló sereg és annak (fő)kapitánya, a vicegenerális között. Utóbbi érthető módon alárendeltjei érdekeit tartotta szem előtt, akiknek létalapját a késve és hiányosan érkező zsold helyett mindinkább a szőlőgazdálkodás és a földművelés jelentette. Az egyházmegye püspökének jogos követelése így éppen a helyőrség katonáinak megélhetését és ezáltal hadrafoghatóságát veszélyeztette, ami viszont magától értetődően mindenkor prioritást élvezett. A várkatonaság kiváltságok helyzete leginkább a telkes jobbágyok és zsellérek úrbéres terheinek ismeretében mutatkozik meg. Megnehezíti az összehasonlítást, hogy a 17. századból (leszámítva a tizenöt éves háború időszakát) sajnálatos módon nem maradt fenn Eger- szegről urbárium. Feltételezve, hogy az úrbéres népesség terhei számottevően ebben a században sem módosultak, a jobbágyok telkük használatáért továbbra is egy forint cenzussal tartoztak, amelyet Szent Miklós napjáig kellett leróniuk. Szántóföldi terményeik, illetve boruk után pedig - elvben az annak egy tizedét jelentő - kilenceddel tartoztak földesuruknak, így szüretkor tized és kilenced címén termésük ötödétől kényszerültek megválni.221 222 A földet művelő katonáknak viszont csupán boruk után kellett kilencedet leróniuk, egyéb terményeik után nem.223 A jobbágyi kötelezettségek közé tartozott a törvény által heti egy napban limitált robot is, bár ennek nagysága - különösen dologidőben - jócskán túlléphette az előírt napszámot. Nem 221 Az egerszegi lovas és gyalog sereg 1645-ben fogalmazott levelének tanúsága szerint korábban tíz akó után kettőt rótt le adóban, három év óta azonban csak ennek felét, kilenc akó után egyet adnak a dézsmába. Ennek okaként a többi, dézsmát emberemlékezet óta nem fizető helyőrség példáját, illetve a szőlőműveléssel járó veszélyeket jelölték meg. MOL P 1314. A herceg Batthyány család lt. Missiles. No. 11161. Egerszegi sereg Batthyány Adámhoz. Eger- szeg, 1645. október 29.; Müller, 1976. 46. 222 MOL MKA E 156. U et C. 46/74., 46/77. 223 Uo. 51
