Végh Ferenc: Egerszeg végvár és város a 17. században - Zalaegerszegi Füzetek 10. (Zalaegerszeg, 2010)

Katonai és „civil” élet a Zala partján

ingatlanok esetében a püspökség fenntartotta magának a visszaváltás jogát.215

A királyi katonaságtól eltérően a földesűr által kiállított mintegy félszáz szabados nem a havonta esedékes zsold, hanem az általuk művelt földek űrbérmentessége fejében forgatta kardját. Ebbó'l következőleg a szabadosok mindegyikének birtokában feltételezhetünk több-kevesebb művelhető' ingatlant. A végváriak esetében a szőlő- és/vagy szántóbirtokosok aránya természetszerűleg alacsonyabb volt, amit egyébiránt az 1696. évi portajegyzék adata is sejtet.216 Ugyanez vélelmezhető' a dunántúli kerület által felfogadott, illetve a vármegyék által időlegesen kiállított katonák kapcsán is, róluk azonban egyelőre vajmi keveset tudunk.

A napi katonai szolgálatuk letelte után a szó'leikben szorgoskodó fegyveresek remélt hasznát csökkentette, hogy a veszprémi püspök dézsma címén igényt tartott terményük egy tizedére. Joggal, hiszen az egyházi adó alól a katonák telekállományon kívüli ingatlanai sem mentesültek. Az egerszegi vitézló' nép azonban - más prezídiumok katonaközösségéhez hasonlóan - érthető módon igyekezett kivonni magát az egyházi tized megfizetése alól.217 218 1625-ben például a helyőrség 62 iratos katonája (azaz a keretlétszám közel ötödé) maradt adós a dézsmával 1855 akónyi termése után, ami - mint jeleztük - a szőlő- termelés volumenét is jól érzékelteti.“111 A veszprémi püspök a sereggel 1628-ban kötött kontraktusban kimondatta ugyan a katonaság tizedkötelezettségét, az adózási morál azonban továbbra is kifogásolható maradt.219 220 (Okmánytár No. 16.) A kárvallott fél panasza nyomán született országgyűlési határozatok és uralkodói intések sem érték el céljukat.“211 Mindazonáltal - amennyire ez a szórványadatokból meg215VÉL Dec. Ep. Cap. 107. No. 39. 1639.

216 MOL MKA E 158. Conscriptio portarum. Tom. LIV. (1664. d.) fol. 704.

217 Végh, 2007. 208-212.

218VÉL Dec. Ep. Cap. 106. No. 48. 1627. A helyőrség fegyveresei Ballyahegy, Csepegó'hegy, Daróchegy, Fényeshegy, Gógánhegy, Házashegy, Jánkahegy, Meleghegy, Zebevölgye promonthoriumokon rendelkeztek szőlővel.

2I9VEL Dec. Ep. Cap. 106. No. 53. 1628.; A ZML V. 1601. ZVRL No. 33. jelzetű példánynak a szövegét adta közre értelemzavaró olvasati hibákkal és számos pontatlansággal a város régi levéltárát rendező Sebők, 1902. 8-10.

220VÉL Dec. Ep. No. 31. 1646.; CJH, 1900a. 487. 1647/47. te.

50