Végh Ferenc: Egerszeg végvár és város a 17. században - Zalaegerszegi Füzetek 10. (Zalaegerszeg, 2010)
A Kanizsa ellen vetett végvidék a 17. század közepén
az azt megelőző ötven évben, amikor is rendszerint „csak” 357 fegyveres szolgált a Zala-parti végvárban. A Habsburg udvar magyarországi abszolutista intézkedés-sorozatának (1671-1681) lényegében véget vető soproni diéta a megkezdett hadügyi reform kudarcának beismerése is volt, mely elsősorban a végvári katonaság tömeges elbocsátásával váltott ki heves ellenállást mind az érintettek, mind a magyar rendek részéről. Az 1672-ben végrehajtott redukció ugyanis - a felső-magyarországi és a bányavidéki főkapitányságokhoz hasonlóan - a Kanizsa elleni végek esetében is mindössze félezer lovas és ugyannyi gyalogos fegyverben tartását irányozta elő. Az elbocsátott fegyveresekből reguláris alakulatokat kívánt szervezni az Udvari Haditanács, amelyek ugyancsak a végvárakban nyertek volna alkalmazást.66 Egerszeg esetében a tervezet 120 huszár, 82 gyalogos, négy tüzér és öt rendkívüli javadalmazott alkalmazásával számolt, ami megfelezte volna a végvár helyőrségét, harmadára mérsékelve annak zsoldigényét.67 Kérdéses azonban, hogy a leépítést a Kanizsa elleni végeken sikerült-e végrehajtani. A két észak-magyarországi végvidéki főkapitányság esetében ugyanis a helyőrségek keretlétszámai a gyászévtized alatt mindvégig magasabbak voltak az előirányzottnál.68 Az oszmánok magyarországi uralmát (a Temesköz kivételével) felszámoló nagy háború (1683-1699) időszakában a Kanizsával szemközti végeken az 1682. évi végvári hadrend volt érvényben, ami lényegét tekintve az elvetélt reformkísérlet előtti állapotnak felelt meg.69 Kanizsa 1690. áprilisi kapitulációja után az ismét a régi fővárról elnevezett főkapitányság szervezetét nem érintette az utolsó dunántúli vilajetközpont visszafoglalása. A blokád eredményeképpen keresztény kézre került erősség helyőrségét ugyanis nem helyezték 66 Az ellentmondásosan megítélt hadügyi reformkísérlettel behatóan foglalkozott Czigány, 2004. 67 MOL P 125. Esterházy család hercegi ágának lt. Pál nádor. Kormányzati iratok. 41. cs. No. 9884. Egy másik tervezet másfélszáz huszár és egy gyalogoskompánia, tehát legkevesebb 250 fő fegyverben tartását irányozta elő'. Takáts, 1908. 302. 68 Czigány, 2004. 127-128. 69 Czigány, 2004. 164. 21
