Káli Csaba: Zalaegerszeg az „ötvenes években” 1947-1956 - Zalaegerszegi Füzetek 9. (Zalaegerszeg, 2005)

Beszolgáltatás, kereskedelem, közellátás

ködő kétélű fegyverré vált, ugyanis aki a beszolgáltatási kedvezmények formájában megjelenő' mézesmadzag hatására sem állt kötélnek, azokat éppen a beadás drasztikus növelésével próbálták a szövetkezetbe kényszeríteni.

A terménybeszolgáltatás rendszere a háború óta fennállt, de csak 1950-től kezdett a parasztok számára egyre nehezebben elviselhető' terhet jelenteni. A tervgazdálkodás bevezetésével az állam a gazdasági életet, a termelést totálisan ellenó'rizni kívánta. Ekkorra az - éppen ezt a célt szolgáló - államosítás már valamennyi fontos szektorban végbement, kivéve a mezó'gazdaságban. A tervutasításos rendszer azonban nem tűrt meg olyan gazdasági ágazatokat, amelyek termelése számára kiszámíthatatlan, amelyekre adminisztratív eszközökkel nem vagy csak közvetetten tudott hatni. Ezért kellett megszervezni erőltetett ütemben a tsz-eket. Amíg ez végbe nem ment, addig is ki kellett találni valamit, amivel rá lehetett bírni a mezőgazdasági magántermelőket arra, hogy azt és annyit termeljenek, amennyit a tervhivatal akart. Az már csak hab volt a tortán, hogy mindezeket a termelvényeket olcsón, bőven a piaci, esetenként pedig az önköltségi ár alatt szerezte meg az állam, visszaélve az erőfölényével. Lényegében tehát a mezőgazdaság - pontosabban a benne dolgozók - kirablásával jutott az állam olyan pótlólagos bevételi forrásokhoz, amelyekkel fedezhette az erőltetett (hadi)iparosítás költségeit.216

1950-ben Zalaegerszeg művelhető összterülete 5623 kh-at tett ki, amelynek művelési ágankénti megoszlása a következőképpen alakult:21'

Szántó

2958 kh

(52,61%)

Kert és gyümölcsös

558 kh

(9,92%)

Szőlő

324 kh

(5,76%)

Rét

1016 kh

(18,07%)

Legelő

117 kh

(2,08%)

Erdő

650 kh

(11,56%)

216 A beszolgáltatás, begyűjtés általános kérdéseihez nagyon kiváló összefoglalóul szolgál: Erdmann 1992. Lásd még Závada 1986.

2I7ZML MDP Zeg. V. Biz. ir. 1. fcs. 1. 6'. e.

80