Káli Csaba: Zalaegerszeg az „ötvenes években” 1947-1956 - Zalaegerszegi Füzetek 9. (Zalaegerszeg, 2005)
Munkás hétköznapok – a helyi társadalom átalakulása
emberek kezdetben nagyon nehezen szokták meg a tömegességet, a szalagszerű munkát, a percre pontos munkakezdést, és általában minden olyan kötöttséget, amit például a több ezer embert foglalkoztató ruhagyár testesített meg számukra. Ezen átstrukturálódási folyamaton belül, az életmódot kényszerből váltók mellett azonban nem kevesen voltak olyanok is, akik számára a falutól való elszakadás valóságos felszabadulást okozott. Főként a fiatal generációk számára ekkoriban már a világtól elzárt, hagyományaiba zárkózó aprófalvak inkább béklyót jelentettek. Számukra Zalaegerszeg - relatíve - a lehetőséget, a „várost” és - nem feledkezhetünk meg a rendszer fiatalokra különösen építő ideológiai hatásáról - egy új mesés világot sugalmazott. Ha a mezőgazdasági környezetből Zalaegerszegre érkező ipari foglalkoztatottá lett „munkás” jellemző karakterét kellene megrajzolni, akkor egy huszonéves, hat elemit végzett, szakképzetlen, de tanulni akaró fiatalra kell asszociálnunk. A politika fő célja közé tartozott, hogy ezeket az embereket ízig-vérig (szocialista) munkásokká formálja, ami az általa elképzelt néhány év alatt eleve kudarcra volt ítélve. Nem vették figyelembe a tradíciók, a kulturális beágyazottság erejét, azzal pedig végképp nem számoltak a hatalom új birtokosai, hogy az általuk kínált alternatíva - finoman szólva is - nem mindig volt vonzó. Az erőltetett átformálás az űgynevezett kétlakiság elleni küzdelemben öltött leginkább testet. A városban ipari munkát vállalók közül jó páran nem adták fel teljesen mezőgazdasági tevékenységüket. Különösen az ingázókra volt ez igaz, hiszen állandó lakóhelyük nem a városban volt. Ezt a kettősséget a végleges városba telepítéssel lehetett volna hatékonyan felszámolni, de a rendkívül súlyos lakáshelyzet miatt ez az út szinte kizárt maradt. A további lehetőségek az adminisztratív jellegű, nem ritkán kifejezetten erőszakos intézkedések voltak, ami olcsóbb és egyszerűbb megoldásnak tűnt. A kétlakiság gyors és radikális felszámolásának oka a sztálinista tervgazdálkodás rugalmatlanságában rejlett. Különösen az építőiparban okoztak gondot a nyári dologidőben - még a büntetést is megkockáztató - nagy 140
