Káli Csaba: Zalaegerszeg az „ötvenes években” 1947-1956 - Zalaegerszegi Füzetek 9. (Zalaegerszeg, 2005)

Munkás hétköznapok – a helyi társadalom átalakulása

tömegben kimaradó munkások, akik rendszeresen veszélyeztették a tervteljesítést.410

A rendszer másik fontos, ideológiailag is kellően alátámasztott törekvése a társadalmi csoportok közötti különbségek csökkentése, eltüntetése, sőt egyáltalán az emberek közötti mindenféle hierarchia megszüntetése lett. Önmagában racionálisnak tekinthetjük a szándékot, helyesen ismerték fel, hogy egyes, az emberek között meglévő, néha kifejezetten antidemokratikus és megalázó, de mélyen beágyazódott és hallgatólagosan elfogadott társadalmi megkülönböztetés adott esetben csökkenti a termelés hatékonyságát.

Példáért ismét csak a ruhagyárhoz kell visszakanyarodnunk. A szalagon dolgozó munkások látszólag homogén tömege, a valóságban igen változatos - informális - alá- és fölérendeltségi kapcsolatot rejtett. Azonos formális beosztás esetén is nagy rangbéli különbség volt a faluról érkező - korábban megrajzolt karakterű - szakképzetlen nődolgozó és egy esetleg önálló szabóságát az adminisztratív akadályok miatt feladni kényszerülő, kispolgári életnívót elért városi, idősebb férfi szabó között, hogy a két végletet említsük. Már az üzem alakításának első pillanatában, 1951 elején probléma támadt a városi űn. „rendelt” (méretes) és „konfekció” szabók között.411 Később - mint általában minden munkahelyen - a gyárban eltöltött idő lett az aláás fölérendeltség alapja. Ennek ellenében nehezen lehetett tenni, a homogenizálási kísérlet kudarcot vallott.

Érdekes, ambivalens viszony alakult ki a társadalmi egyenlőtlenségek megszüntetését fennen hirdető ideológia képviselői, valamint a tradicionálisan kirekesztett társadalmi csoportok, mint például a cigányság között. Az űj elit alapvetően ugyanolyan elutasító és dezin- tegratív volt ezzel az etnikai csoporttal szemben, mint elődjei. A munkaerőhiány, és az adminisztratív eszközökkel való - vállalati, szervezett keretek között folyó - munkára kényszerítés kettőssége miatt minden eddiginél több cigány létesített (létesíthetett) munkaviszonyt, főleg az építőiparban. Ezt az újfajta együttélést a többségi társadalom

410 ZML MDP Zeg. V. Biz. ir. 2. fcs. Agitációs és propaganda ir. 26. 8. e.. Ipari ir. 8. 8. e. Vö. Varga 1994, 63-64. p.

411 ZML MDP Zeg. V. Biz. ir. 2. fcs. Ipari ir. 10. 8. e.

141