Káli Csaba: Zalaegerszeg az „ötvenes években” 1947-1956 - Zalaegerszegi Füzetek 9. (Zalaegerszeg, 2005)

Az első ötéves terv nagyberuházásai

tétele nem tűrt halasztást, az ehhez szükséges beruházási forrásokat soron kívül biztosították. Az itt talált olajjal két gond volt: nagy visz- kózussága, bitumentartalma miatt - az akkori technika mellett - cső­vezetéken jelentősebb távolságra nem lehetett gazdaságosan szállíta­ni, illetve a meglévő finomítók az ilyen típusú kőolaj feldolgozására nem voltak berendezkedve. Mindezek eredőjeként a helybeni, vagy legalább is a közeli feldolgozás lehetőségein kellett elgondolkodni, egy elsődlegesen bitumengyártásra specializálódott új üzem kereté­ben. Tekintettel a beruházás nagyságrendjére és speciális igényeire, eléggé behatárolódtak a megvalósítás lehetséges helyszínei. A kőolaj melletti elsődleges telepítő tényezők, úgy mint a vasút és a víz közel­sége eleve meghatározták Zalaegerszeget, a kérdés csupán az maradt, hogy a városban hol alakítható ki a minden eddigi beruházást többszö­rösen meghaladó nagyságú telephely. A vízigény könnyebb kielégíté­se miatt a város északi részén, a Zala folyó melletti elhelyezés látszott célszerűnek, de itt a vasúti megközelítés nehezen lett volna megold­ható. Emiatt esett a választás a pályaudvartól délkeletre eső üres tér­ségre, mivel itt a szállítási feltételek ideálisnak tűntek, és - ugyan kisebb vízhozammal, - de a Válicka patak jóvoltából a víznyerési lehe­tőségek is adottak voltak. Az Országos Városrendezési és Helykijelölő Bizottság Titkársága, az 1952. május 17-én kelt levelében itt jelölte ki az üzem helyszínét.'’44 1952. június 14-én Zalai Aszfaltgyár néven megalapították az üzemet, ezzel párhuzamosan azonnal beindult az építkezés. Október végére kiépült Zalaegerszeg és Nagylengyel kö­zött a kőolajszállító csővezeték. Az első üzemegység, amelyet kevés új alkatrész mellett zömében az iparág vállalatainak elfekvő készle­teiből állítottak össze, 1952. november közepén kezdte meg a terme­lést. Ezen ideiglenes „zsebfinomító” építésével párhuzamosan meg­kezdődött a tulajdonképpeni nagyüzem tervezése majd kivitelezése. A beruházási keretösszeg folyamatosan nőtt, a kezdeti 45 millióról 1956-ra 116 millió Ft-ra emelkedett a végösszeg. Az első egységet, 344 344 A folyamatosan bővülő' és növekvő telephelyű üzem átcsúszott a szomszé­dos Zalabesenyő község területére is, amely felgyorsította annak Zalaeger­szeghez integrálódását, így 1958-ban ez a falu nyitotta meg azon kistelepülé­sek sorát, amelyeket a következő évtizedekben a városhoz csatoltak. 119

Next

/
Thumbnails
Contents