Káli Csaba: Zalaegerszeg az „ötvenes években” 1947-1956 - Zalaegerszegi Füzetek 9. (Zalaegerszeg, 2005)
Az első ötéves terv nagyberuházásai
tétele nem tűrt halasztást, az ehhez szükséges beruházási forrásokat soron kívül biztosították. Az itt talált olajjal két gond volt: nagy visz- kózussága, bitumentartalma miatt - az akkori technika mellett - csővezetéken jelentősebb távolságra nem lehetett gazdaságosan szállítani, illetve a meglévő finomítók az ilyen típusú kőolaj feldolgozására nem voltak berendezkedve. Mindezek eredőjeként a helybeni, vagy legalább is a közeli feldolgozás lehetőségein kellett elgondolkodni, egy elsődlegesen bitumengyártásra specializálódott új üzem keretében. Tekintettel a beruházás nagyságrendjére és speciális igényeire, eléggé behatárolódtak a megvalósítás lehetséges helyszínei. A kőolaj melletti elsődleges telepítő tényezők, úgy mint a vasút és a víz közelsége eleve meghatározták Zalaegerszeget, a kérdés csupán az maradt, hogy a városban hol alakítható ki a minden eddigi beruházást többszörösen meghaladó nagyságú telephely. A vízigény könnyebb kielégítése miatt a város északi részén, a Zala folyó melletti elhelyezés látszott célszerűnek, de itt a vasúti megközelítés nehezen lett volna megoldható. Emiatt esett a választás a pályaudvartól délkeletre eső üres térségre, mivel itt a szállítási feltételek ideálisnak tűntek, és - ugyan kisebb vízhozammal, - de a Válicka patak jóvoltából a víznyerési lehetőségek is adottak voltak. Az Országos Városrendezési és Helykijelölő Bizottság Titkársága, az 1952. május 17-én kelt levelében itt jelölte ki az üzem helyszínét.'’44 1952. június 14-én Zalai Aszfaltgyár néven megalapították az üzemet, ezzel párhuzamosan azonnal beindult az építkezés. Október végére kiépült Zalaegerszeg és Nagylengyel között a kőolajszállító csővezeték. Az első üzemegység, amelyet kevés új alkatrész mellett zömében az iparág vállalatainak elfekvő készleteiből állítottak össze, 1952. november közepén kezdte meg a termelést. Ezen ideiglenes „zsebfinomító” építésével párhuzamosan megkezdődött a tulajdonképpeni nagyüzem tervezése majd kivitelezése. A beruházási keretösszeg folyamatosan nőtt, a kezdeti 45 millióról 1956-ra 116 millió Ft-ra emelkedett a végösszeg. Az első egységet, 344 344 A folyamatosan bővülő' és növekvő telephelyű üzem átcsúszott a szomszédos Zalabesenyő község területére is, amely felgyorsította annak Zalaegerszeghez integrálódását, így 1958-ban ez a falu nyitotta meg azon kistelepülések sorát, amelyeket a következő évtizedekben a városhoz csatoltak. 119
