Káli Csaba: Zalaegerszeg az „ötvenes években” 1947-1956 - Zalaegerszegi Füzetek 9. (Zalaegerszeg, 2005)
Az első ötéves terv nagyberuházásai
Nem sokkal később fordítva sült el a fegyver, éppen a pályaudvar miatti közelség, pontosabban annak szennyezett levegője, és nem mellékesen a beruházás nagyságának növekedése miatt kicsivé váló területük miatt negligálódtak az említett telephelyek. Egy 1950. november 11-én kelt helyszínrajz már a ruhagyár és az autójavító vállalat között jelölt ki egy 100-szor 150 m-es téglalapot a leendő üzem helyéül.315 A cél ekkor az volt, hogy még ebben az évben megkezdik az építkezést és minden korábbi tervet felülmúlva, egy száz munkást foglalkoztató tejfeldolgozó üzemet, - vagy ahogy a közbeszédben az elejétől fogva, a leendő fő profilt tekintve említették, egy vajgyárat - létesítenek. Az üzem feladata Zala megye egész területéről, valamint részben Vas megyéből a tej begyűjtése és feldolgozása, a késztermékekkel pedig nagyrészt Budapest ellátása lett volna. A vajgyár esete arra szolgáltatott jó példát, milyen mostoha körülmények között zajlott egy olyan beruházás, amelyik nem került a kiemelt kategóriába. Már az építkezés is hatalmas csúszással indult, hiszen az eredetileg tervezett 1950 végi időponttal szemben csak 1951 júniusában kezdődött meg, 1952 júniusi átadási határidővel.335 336 Ezzel szemben 1952 júliusában a sajtó még mindig csak a befejezés előtt álló vajgyár-építkezésről beszélhetett, a már többszöri határidő módosítás okaként a gépek leszállításának, illetve beszerelésének késését jelölte meg.337 1 953 áprilisában még mindig csak 90%-osra jelentették az üzem készültségi fokát, jelezve egyúttal, hogy már az utolsó simításokat végzik. Közben olyan, a sajtóban is - természetesen cáfolatként - teret kapó rémhírek terjedtek el a városban, miszerint 335 Nem rendelkezünk olyan forrással; amely közvetlenül bizonyítaná, miszerint a ruhagyárnak eredetileg az autójavító vállalatig lenyúló telke a vajgyár ide tervezése miatt rövidült volna meg, de a telephelyek variálódásának kronológiája, valamint a kézenfekvő logikai kapcsolat alapos okot ad arra, hogy ezt feltételezzük. 336 ZML Zeg. VT ir. 525-61/10-1951. Zala, 1951. július 1. 5. p. A beszámolóban lelkendezve jegyezte meg a cikk írója, miszerint az épület (vélhetően az irodaházra gondolt) a „göcseji és a modern építkezés keveréke lesz”. 337 Zala, 1952. július 24.3. p. 117