Káli Csaba: Zalaegerszeg az „ötvenes években” 1947-1956 - Zalaegerszegi Füzetek 9. (Zalaegerszeg, 2005)

A kisüzemek államosítása és átszervezése

megyét átfogták, rendszerint a megyei tanács kezelésébe kerültek. Végül a városi tanács fennhatósága alatt leginkább a helyi igényeket kielégítő', kisebb jelentó'ségű, inkább szolgáltató jellegű üzemek, vállalatok maradtak meg.

Ez a fajta tagolódás az irányításban gyakran okozott kaotikus helyzetet. Valamennyi szerepló' (minisztérium, megyei és városi tanács) a hatalmi harc során igyekezett, a jogszabályok kuszasága miatt egyébként sem egyértelmű jogosítványait túllépni, amit a pártbizottságok jogilag még annyira sem tisztázott hatalmából fakadó univerzalisztikus jellegű közbelépései is tarkítottak. Gyakran eló'fordult, hogy egy-egy vállalatnak hatalmi szóval kellett gazdát cserélnie, amely űjabb konfliktusok sorát generálta. Ugyanakkor arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy az államosításokkal egybekötött átszervezések sem álltak le, így az élet más területén tapasztaltakhoz hasonlóan - a korábbi fejezetekben említett módon - itt is a változás jelentette az egyedüli állandóságot. A tervezésnél és a beruházásoknál úgyszintén problémákat szült a többszintű irányítás, ami rendszerint megbosszulta magát. Az irányítási káosz tova gyűrűzése természetesen zavart okozott a termelésben, amit az eddigiekből magától értetó'dó'en, az „ellenség” tevékenységének tulajdonítottak.

Még mieló'tt a frissen alakult városi tanács hozzákezdett volna saját fenntartású vállalatainak megalapításához, kisebb hitvita zajlott le már az első végrehajtó bizottsági ülésen a vb-elnök, a vb-titkár és a városi pártitkár között a felügyeleti jogkör gyakorlásáról. Dr. Bérezi Sándor vb-titkár - végül is ó' volt az igazgatási szakember - helyesen ismerte fel az új rendszer logikáját, miszerint a városi tanácsnak csak az általa kezelt vállalatok - amelyeket ekkor még, megkülönböztetve az (állami) nemzeti vállalatoktól, községi vállalatoknak (KV) neveztek - felett van ellenőrzési joga. Vele szemben, az ügyből nyilván presztízs kérdést csináló, Szabó János vb-elnök és Seress János városi párttitkár arra az álláspontra helyezkedett, miszerint a város területén működő összes vállalat felett a városi tanács felügyeleti, ellenőrzési. be- és elszámoltatási joggal rendelkezik.283 A városnak ez idő tájt egyetlen községi vállalata volt, a még 1949. december 1-jén, a Közü283 ZML Zeg. VT ir. VB ülési jkv. 1950. augusztus 18.

101