Káli Csaba: Zalaegerszeg az „ötvenes években” 1947-1956 - Zalaegerszegi Füzetek 9. (Zalaegerszeg, 2005)
A kisüzemek államosítása és átszervezése
A pártnak azon félelme, miszerint a kisiparosok és kiskereskedők körében az államosítás nyugtalanságot kelt, nem volt alaptalan. A történések hatására nem kis riadalom keletkezett a megyeszékhelyen az említett csoportoknál, ahol azt latolgatták, hogy rájuk vajon mikor kerül sor. Leginkább attól tartottak a város vezetői, hogy árufelvásárlás veszi kezdetét, illetve a kereskedők és iparosok részéről áru- és tőkekivonás indul meg.* 279 Látva az ellenállás gyengeségét, több vállalat is kihasználta a következő hetekben, hónapokban - már az államosító rendelettől függetlenül - a lehetőséget és a magánszektor rovására kezdett bővülni. A Teherfuvarozó Nemzeti Vállalat 1950. január 20-án gyorsan lecsapott Sebők László Munkácsy üt 5. sz alatti garázsára és államosíttatta azt. A Belsped valamivel később eszmélt, a cég budapesti központja Rácz Jenő és Szommer Sándor szállítmányozó cégének államosítását kérte.280 Az államosítások után közvetlenül megkezdődött ezeknek a cégeknek az átszervezése, darabolása, vagy összevonása más vállalatokkal. 1950 folyamán a Szalay és Dankovits asztalos üzem egy részéből megszervezték a Szakipari Nemzeti Vállalatot, továbbá létrehozták a Tatarozó Nemzeti Vállalatot, amelynek feladatává - a magasépítő vállalat mellett - a kisebb építési, felújítási munkákat tették meg.281 Az államosított téglagyárakból megalakult - kezdetben nagykanizsai székhellyel - a Zala megyei Téglagyári Nemzeti Vállalat.282 Az Oláellenére - hogy van-e bankbetétje az államosítottnak”. ZML MDP Zeg. V. Biz. ir. 1. fcs. 5. 6. e. 279Antos István a hangulatkeltés megfékezése érdekében razziát javasolt a „rémhírterjesztő” kereskedőknél. ZML MDP Zeg. V. Biz. ir. 1. fcs. 5. ő. e. 2H()ZML MDP Zeg. V. Biz. ir. Ipari ir. 1. ő. e. Utóbbi cég államosítását azzal indokolták, hogy meg kell szervezni Zalaegerszegen a Belsped kirendeltségét és különben is mindkét személy „spekuláló kufár, akik ’45 óta nagy vagyont harácsoltak össze”. 281 ZML MDP Zeg. V. Biz. ir. 1. fcs. 1. ő. e. Később mind a két vállalat a megyei tanács kezelésébe került. Bencze 1980. 48. p. A vállalat a három zalaegerszegi téglagyáron kívül ösz- szefogta a megye összes jelentősebb, szám szerint 19 téglagyárát. A kanizsai központ miatt kezdettől fogva napirenden volt a megyeszékhelyi gyárak levá99
