Kapiller Imre (szerk.): Wlassics Gyula és kora 1852-1937 - Zalaegerszegi Füzetek 8. (Zalaegerszeg, 2002)

Kunics Zsuzsa: A Walssics család és Nagykanizsa

megjelent, őt méltató írás szerint „Csertán Sándor (Zala megye kormánybiztosa, a zalaegerszegi választókerület országgyűlési képviselője) mellett Zalaegerszegen szerepelt” Csány távoztával.'11

A szabadságharc bukása után - fiát idézzük: „atyám visszavonult Nagykanizsára és minden vigasztalását szőlejének mintaszerű művelésében kereste.”'1 Wlassics Gyula a Pesti Hírlapban 1927-ben „Emlékezés atyámról” címmel megjelent cikkében írja ezt, majd egy 1936- ban adott interjúban is ugyanígy nyilatkozik, ezek alapján közli Kanizsa város monográfiája s a későbbi életrajzírók."

Közvetlenül a szabadságharc bukása után azonban még nem vonult vissza.

1849. október 22-től 1850-ig Zalaegerszegen a cs. kir. megyefőnöknek kinevezett Bogyay Lajos titkáraként működött, — s ahogy a Zalai Közlöny fogalmaz — „hazafias érzülettel igyekezett enyhíteni polgártársainak zaklatottság okozta kellemetlenségeit.”23 Megyei titkárként bizalmi állást töltött be, a megyei közigazgatás második embere, (IX. fizetési osztályba sorolva 900 forintos fizetéssel).24

Ugyanekkor, 1849. év végén a megyefőnök felhívást intézett a kanizsai ügyvédekhez, hogy Wlassics Antal, Tóth Lajos s Németh János ügyvédek (utóbbi szintén Csány titkára volt a szabadságharc alatt), mint „kevésbé compromittált” egyének közül az egyik vállalja el a járási főszolgabfróságot. A kanizsai ügyvédi kar tanácsára végül Németh Jánost (ki „nőtelen, tehát kevesebbet kockáztat”) bízták meg a hivatallal.2^

1851-ben (május 12-én) Wlassics Antal másodszor is megnősül. A vasvármegyei nemes dukai földbirtokos - később Nagyradán, Zala megyében uradalmi tiszttartó - Börsöny (Börzsöny) Ferenc egyetlen leányát, a 17 éves Máriát vette feleségül. Börzsöny Mária „ritka szépségű, művelt lelkű nő” volt, ki „műveltségénél és kedves modoránál fogva a vidéki társas élet központját képezte”.'3 10 hónap múlva, 1852. március 17-én fiuk született, kit Julius, Eduardus, Josephus néven kereszteltek meg Zalaegerszegen.27

Az apa, Wlassics Antal ebben az időben, 3 éven keresztül „törvény- széki bíróként” működött a sajtó híradása szerint. Fia születési anyakönyvében „judicarius assesor”-ként szerepel megnevezése, tehát ülnökként.28 Az 1849-től a megyei sedriák helyébe lépett cs. kir. törvényszékek élén álló elnök mellett egy jegyző, egy másodjegyző s 4

39