Kapiller Imre (szerk.): Wlassics Gyula és kora 1852-1937 - Zalaegerszegi Füzetek 8. (Zalaegerszeg, 2002)

Kunics Zsuzsa: A Walssics család és Nagykanizsa

megyei törvényszéki ülnök látta el a jogszolgáltatási teendőket, min­den bizonnyal itt dolgozott Wlassics Antal.23 1854-ben Kaposvárra nevezték ki törvényszéki bírónak, az állást azonban nem foglalta el, nem kívánt „szülőmegyéjéből” távozni, csa­ládjával visszaköltözött Nagykanizsára. A Fő üt 461. szám alatti eme­letes házban laktak. Nem tudni, az épület mikor került a család tulaj­donába, a telekjegyzó'könyvbe az 1860-as évek elején Börzsöny Mária tulajdonaként volt bejegyezve.3" Itt néhány évig - ahogy fia említet­te - visszavonultan szőlőműveléssel foglakozott. A Szentgyörgyvári - hegyen szőlője, s a „nagykanizsai mezőn szántóföldek és egy rét” volt tulajdonában, nem jelentős terület, értéke 1883-ban 5-6000 forintot tett ki.31 Gyakran kereste fel az ekkor Pusztaszentlászlón visszavonultan élő Deák Ferencet. Egy - egy útja után az egész város értelmisége érdeklődött a látogatás iránt, „vájjon Deák Ferenc mondott-e valami vigasztalót?... futótűzként terjedtek el az elmondott anekdoták, s ta­lálgatták városunk bölcsei, hogy nincs-e mégis valami célzás, valami útmutatás egyik-másik anekdotában a közügyekre.” - idézte fel e na­pokat később felesége.32 Deák kedvelte, „mindig különös kegyeiben részesítette”33 Wlas­sics Antalt, ki mindig a legmélyebb tisztelettel, ragaszkodással szólt Deákról. Fia szerint „..atyám őt egyenesen imádta. A mi házunkban szentség volt a Deák-tisztelet.”34 Wlassics Gyula később több írásá­ban (a Századokban, a Zala c. újságban) elmesélte a Deákkal történt első, kisdiák kori találkozását. A történet azóta ismert anekdotává vált Zalában. Az „Emlékeimből” címmel Nagykanizsán 1910-ben megje­lent cikkéből idézek: „..apám egy deputációval a fővárosba utazott. Magával vitt. Akkor láttam nem csak a fővárost legelőször, de Deák Ferencet is. ...midőn a Váci utcán mentünk, Deák Ferenc jött ve­lünk szembe és megpillantva apámat és az öreg Babochay Jánost, a népszerű nagykanizsai városbírót és a többi kiküldötteket...így szólt hozzájuk: „Flát maguk mit keresnek Pesten, bizonyosan azért jöttek, hogy az országgyűlés színhelye Nagykanizsa legyen”. Az „öreg úr” so­hasem bocsátotta meg Nagykanizsának, hogy mozgolódott a „megyei székhelyért” - erre vonatkozott tréfás vágása.”3" 40

Next

/
Thumbnails
Contents