Kapiller Imre (szerk.): Wlassics Gyula és kora 1852-1937 - Zalaegerszegi Füzetek 8. (Zalaegerszeg, 2002)

Mezey Barna: Wlassics Gyula, a büntetőjog és a bűnvádi perjog professzora

Wlassics ehhez képest „lelkiismeretes volt az előadásban, igazságos volt a vizsgálatoknál, fáradhatatlan az irodalomban”.4,s Előadásai szakmai szempontból alaposak voltak, széles látókörét, tudományos tájékozottságát, praxisbéli rutinját tükrözték. Wlassics „a tudományos kérdések fejtegetése az elvont fogalmak boncolgatása dacára is leköti az érdekeltséget”,49 „mély közjogi tudás, világosság és szabatosság jellemzik”.' „Előadásainak szép formája, emelkedett színvonala, finom felépítése mindig nagy hallgatóságot vonzott s a büntetőjog iránti érdeklődés felkeltéséhez hazánkban nagyban hozzájárult.”11 Méltatói gondolatainak mélységét, a mondandó szerkezetének szabatosságát, stílusának szépségét, nyelvi választékosságát és legfőképpen közvetlenségét emelték ki.

„Az egyetemi fiatalság tömegesen tódult előadásaira...hallgatói rajongó szeretettel csüngtek tudós tanárjukon”3 „Az egyetemi ifjúság...bizalommal fordult hozzá, ha egyik vagy másik kérdésben útbaigazítást, tájékozást vagy tanácsot óhajtott.”’3 Hogyne, hiszen oktatói hitvallása szerint a hiteles tanítás feltétele, hogy „a tanár és hallgató közötti viszony azzal a bizalomteljes bensőséggel fejlődjék ki köztünk, amely nélkül sem önök, sem én sikeresen nem működhetünk”.’4 Ez az együttműködés, a poroszos, tradicionális oktatás kereteit szétfeszítő, inkább az angolszász egyetemekre jellemző módszer megragadta az általánosan rideg passzivitásra szorított hallgatókat. Előadásain szinte kötelező volt a hallgatói kérdezés, gyakran vitába elegyedett az ellenérvelőkkel. Életrajzíróinak egyike sem feledkezik meg felidézni oktatási módszereit. Ezek között is feltűnést keltettek a korban szokatlannak ható angolszász típusú oktatási fogások, így az előadás közben kialakuló viták pártolása, a véleménykülönbséggel rendelkező hallgatók polemizálásának felvállalása. „A szabad véleménynyilvánítást eszközül és alkalmid használta fel arra, hogy a felvetett kérdést széleskörű tudományos alapon megmagyarázza, hogy az ifjúság önérzetét emelje, önálló gondolkozását elősegítse és ítélőképességét fejlessze. így akarta ő az „alma mater” emlőin felnevelni a tudományos pálya számára azt az egészségtől duzzadó izmos „sukkrescenciát” a melyre a magyar tudományos világnak oly nagy szüksége van.””

„Európai műveltség szellemesség, szónoki készség, kellemes modor és megnyerő megjelenés tették mint embert, népszerűvé. E tulajdonságokhoz azonban még bölcsesség és igaz tudósság, kiváló

70