Kapiller Imre (szerk.): Wlassics Gyula és kora 1852-1937 - Zalaegerszegi Füzetek 8. (Zalaegerszeg, 2002)
Mezey Barna: Wlassics Gyula, a büntetőjog és a bűnvádi perjog professzora
kor azonban Széli Kálmán s azt követően Khuen-Héredváry Károly kormánya 1903-ban megbukott, Wlassicsot ismét meghívta a kar, s a királyi kinevezést követően 1903 november 13-án hivatalosan is visz- szavehette tanszékét. 16 Nem sokáig maradt azonban az egyetemen: három esztendő után kinevezték a közigazgatási bíróság elnökévé.17 Egyetemre történő visszatérése után is a Magyar Tudományos Akadémia igazgatótanácsának tagja, a múzeumok országos szövetsége múzeumi tanácsának elnöke, a nemzeti múzeum tanácsának, a magyar képzőművészeti tanács tagja, számos kulturális intézet és tanár- egyesület dísztagja az országgyűlési képviselőség mellett.ls Aligha tévedünk, ha azt állítjuk, hogy Wlassics, amikor visszatért is, elfelé készült. A visszaemlékezések ennek ellenére úgy emlegetik, mint jó tanárt. Az emlékezők, volt tanítványok és kollégák kiváló büntetőjogtudósként és remek pedagógusként emlegették fel. Egyed István életpályáját összegezve így méltatta azt: „Akárhova állította is az Isteni gondviselés hosszú életpályáján, mindenütt egész embert adott és azonnal kimagaslott társai közül.”19 Mint tudós ember, kétség nem fér hozzá, hogy a tettesi alakzatok kimunkálásában múlhatatlan érdemei vannak. Jóllehet Csemegi Károllyal vitába keveredett, s e vitát - legalábbis a sajtóban - az ellenállhatatlanul érvelő Csemegi nyerte meg, Wlassics mégis győzedelmeskedett, hiszen tanítását végül is elfogadta a magyar büntető tudomány. A polémia megérdemli, hogy néhány mondatban megemlékezzünk róla, hiszen nem csupán egy nagyformátumú büntetőjogász szakmai kiteljesedésének lehetünk általa szemtanúi, de az objektivizmus alapján álló Csemegi és az reformgondolatokra hajló Wlassics kapcsolatára is meghatározó élményként hatott az eset. 1891-ben esett meg, hogy egy betöréses lopásnál hárman hajtották végre a cselekményt. Ketten ténylegesen behatoltak a kamrába, s ott összeszedték a húsneműeket, míg a harmadikuk a kamra ablaka alatt őrködött. Az elsőfokú bíróság mindhármójukat tettesként ítélte meg, míg a Kúria az őrködőt csak bűnsegédnek minősítette. 1882- ben hasonló eset történt, a gyilkosságot három felfegyverzett elkövető közül kettő hajtotta végre, a harmadik őrködött. A kúria az őrt ismét bűnsegédnek nyilvánította. Wlassics támadta ezt az álláspontot, mondván „a Kúria a legmerevebb objektív elméletnek hódol, midőn 63
