Kapiller Imre (szerk.): Wlassics Gyula és kora 1852-1937 - Zalaegerszegi Füzetek 8. (Zalaegerszeg, 2002)

Kunics Zsuzsa: A Walssics család és Nagykanizsa

Kunics Zsuzsa:

A Wlassics család és Nagykanizsa

Д gyermek- és ifjúkor Iegrózsásabb álmai fűznek engem az én ')'rL '■második szülőföldemhez.”- írja Nagykanizsáról Wlassics Gyula a Zala 1910. évi karácsonyi számában. így összegzi élményeit: „...gyermekkori emlékeim meleg légkörében alakult ki a szülőföld szeretete és ennek kiirthatatlan vonzalma, mely Nagykanizsához tapad.... Ott tanultam meg ...szeretni a szabadságot, a haladást és gyűlölni az elnyomást és mindent, mi e nemzet jogai ellen tör.”'

A horvát eredetű, XVII. századtól fogva Zala-, Somogy-, Baranya- és Sopron vármegyében birtokos nemes család első tagja, ki Nagykanizsán telepedett le, Wlassics Ferenc volt (Wlassics Gyula nagyapja). Apja tanácsát megfogadva nem állt udvari szolgálatba, szülővárosában, Pozsonyban maradt. Innen a Somogy megyei, agarévi, majd a kanizsai sóhivatalhoz került tisztviselőként." Működésének időtartama pontosan nem ismert. Ami bizonyos, Nagykanizsán kötött házasságot 1806. január 6-án, 27 évesen a neves kanizsai családból származó, 17 éves Chinorány Magdolnával. 1807-11. között 2 fiuk és 2 lányuk született, kiket itt kereszteltek.3 (1807. május 16. Ottilia Clotildus Mat- hildis Magdalina, 1808. július 17. Fridericus András, 1809. június 28. Carolus Franciscus, 1811. január 27. Szidónia )

Kanizsáról az apát a Pesti Sóhivatalhoz helyezték, majd 1814-ben soproni királyi harmincadossá nevezték ki. Ott született 1815. április 24-én Antal (Wlassics Gyula édesapja), s egy év múlva (1816. szept. 6.) Eduárd, kik édesanyjukkal visszaköltöztek Kanizsára.4

Érdekes megjegyezni, hogy Kanizsán kortársai Wlasssics Antalt - az őt évtizedeken keresztül ismerő helytörténész, újságíró, szerkesztő, Bátorfi Lajos is - s ez alapján később, s napjainkban is nagykanizsai születésűnek tudják.3

Chinorány Magdolna fiatalon elhalt, az árvákat anyai nagyanyjuk nevelte Nagykanizsán.

36