Kapiller Imre (szerk.): Wlassics Gyula és kora 1852-1937 - Zalaegerszegi Füzetek 8. (Zalaegerszeg, 2002)
Kunics Zsuzsa: A Walssics család és Nagykanizsa
Wlassics Antal — fia emlékezete szerint - a győri jogakadémián tanult, ahol Deák Ferenc példáját követve a zalai fiatalság számos tagja is végezte jogi tanulmányait.6 Ezzel az időszakkal kapcsolatban is bizonytalanok adataink: 1840- ben, más forrás szerint 1842-ben szerzett ügyvédi oklevelet, majd Nagykanizsára tért vissza. A Nagy Iván által összeállított Családtörténeti Értesítő szerint 1842-ben Zalaegerszegen telepedett le.7 Ezt cáfolja, hogy a fiatal ügyvéd (a házassági anyakönyv szerint „Nemes Szala vármegye tiszteletbeli ügyvéde”) 26 évesen 1842. szeptember 14-én Nagykanizsán megnősül.s Tárnok Alajos, a Batthyány- uradalom kormányzója'7 (jószágigazgatója) 17 éves Mária nevű leányát veszi feleségül, aki azonban 8 hónap múlva meghal. (Két tanújuk Kanizsa két neves polgára: Chernél („Csérnél”) Ignátz, az uradalom ügyvédje s Babochay János szintén ügyvéd, később városi főjegyző, városbíró.) 1843. júniusában testvérével, a közben szintén ügyvédi oklevelet szerzett Eduárddal nagykanizsai lakosokként Pozsony vármegye közönségétől nemesi tanúlevelük kiadását kérték. A bizonyítványt - hogy a megyében mint „valóságos és kétségtelen nemesek elismertessenek” — szeptember 12-én a Zala vármegyei közgyűlésen publikál tatták.10 Wlassics Antal hamarosan bekapcsolódott a zalai ellenzék iparpártoló mozgalmába. Az ekkor Nagykanizsán lakó, 1843. óta a Zöldfa Vendégfogadóban szállást bérlő Csány László elnökségével - Zalában elsőként, országosan ötödikként - 1844. december 6-án alakult meg a kanizsai Védegylet. Alelnökévé Chernél Ignácot, a Batthyány- uradalom kanizsai ügyészét, jegyzőjévé Wlassics Antalt („Vlasits Antal”) választották." A császári titkosrendőrség besúgója a vezetők közül különösen tevékenyként jellemzi volt apósát, Tárnok Alajost. Gyűlések, bálok alkalmával, s aláírásgyűjtéssel próbálták az iparpártoló mozgalmat népszerűsíteni. Tagjaik sorában a városi liberális politikai elit (városi és uradalmi tisztviselők), a gimnázium és tanítóképző tanárain és növendékein kívül a kanizsai zsidóság jeles képviselői is megtalálhatók voltak. A városban gyapotszövő-, s bőrgyár létesítését tervezték, s határozatot hoztak egy takarékpénztár felállításáról is. A pénzintézet alapszabályainak kimunkálására és az előkészületek lebonyolítására egy bizottságot választottak, melynek Csány László, 37
