Kapiller Imre (szerk.): Wlassics Gyula és kora 1852-1937 - Zalaegerszegi Füzetek 8. (Zalaegerszeg, 2002)
Németh László: A Közigazgatási Bíróság ítélete a vármegyei autonómia tárgyában (1921)
egyes törvényjavaslatokkal kapcsolatban meggyőződésüknek, felfogásuknak, véleményüknek kifejezést adjanak és ez által alkotmányos jogaikat a közvélemény felköltésére az országos közhangulat ébrentartása érdekében gyakorolják, közjogi hatáskörük korlátain belül minden fontosabb közkérdésben a nemzeti gondolat szem előtt tartásával, a törvényes tekintély tiszteletével, alkotmányos keretek közt mozgó bírálattal szolgálják a nemzet ügyét. Célozva Zalavármegyének kérdésben lévő határozatára, úgy találja, hogy ez a határozat érinti a törvényhozó hatalom szuverenitását, súlyosan sérti a nemzetgyűlés tekintélyét, ezzel a törvényes tekintély tiszteletét is lazítja, s mert nem a nemzetgyűlésnek egyes kérdésben elfoglalt álláspontját bírálja, hanem magát a nemzetgyűlést Ítéli el, ezzel közvetve az 1920:1. t. cikket támadja, amelyből ma minden közhatalmi szerv tekintélyének törvényes erejét meriti. Már pedig erre a magyar alkotmány jogalapot nem nyújt. Zalavármegye törvényhatósági bizottsága 1921. évi február hó 1-én tartott rendkívüli közgyűlésében elhatározta, hogy a m. kir. beliigyminister megsemmisítő határozata ellen az 1907:LX. t. c. alapján a m. kir. közigazgatási bíróságnál panasszal él, mert a beliigyminister körrendeletét nem tekintheti olyan intézkedésnek, amellyel az alispáni előterjesztésben foglalt kérelem megfelelő elintézést nyert. A törvényhatósági bizottság panaszában kifejti, hogy a minister megsemmisítő határozatával megsértette a vármegye autonómiáját és alkotmányos hagyományainkat. A megye határozata nem lépte túl az egyszerű bírálat határait s a beliigyminister álláspontja megfosztaná a vármegyét felirati jogától - s azt gyámság alá helyezné. A törvényhatóságoknak az 1886:XXI. t. c. 2. §. c. pontjában biztosított jogtartalmát a törvény nem határozza meg, mert ennek a jognak bárminemű korlátozása azt illusoriussá tenné. A törvényhatósági bizottsági közgyűlést e felirati jog szempontjából nem illetheti kisebb jog, mint ami megilleti a sajtót, bármely egyesületet, vagy magánegyént is. A magyar nemzet alkotmányos felfogásában eleven erővel él az a tudat, hogy a vármegyék az alkotmány őrei, nemcsak joguk, hanem kötelességük a nemzet jogait és szabadságait védeni. E végből törvényeink a megyéket mindenkor politikai jogkörrel is felruházták és azoknak az országos ügyekre való befolyását biztosították. Ezt a jogot pedig csak úgy gyakorolhatják, ha abban őket az államhatalom központi szervei a legfőbb felügyeletnek a magyar állam 145
