Kapiller Imre (szerk.): Wlassics Gyula és kora 1852-1937 - Zalaegerszegi Füzetek 8. (Zalaegerszeg, 2002)

Németh László: A Közigazgatási Bíróság ítélete a vármegyei autonómia tárgyában (1921)

közül, másik részét pedig a közigazgatásban gyakorlatot szerzők közül kellett kinevezni. A törvény ezen rendelkezéssel azt kívánta elérni, hogy a közigazgatási képesítéssel rendelkező ítélőbírák a tárgyi szabályok és a közigazgatás sajátszerűségeinek és céljainak ismeretével a bírói képesítésű ítélőbírák az átfogó jogi ismeretek birtokában a pártatlanságukkal biztosítsák az ítélkezés magas színvonalát. A zalai beadvány nyomán hozott bírósági ítéletet Wlassics Gyula, a Közigazgatási Bíróság 1906 óta hivatalban levő elnöke és Lampel Hugó ítélőbíró írta alá.12

A zalai panasz esetében a bíróság az 1907. évi LX. te 1. § és 2. § a/ pontja értelmében a hatáskörébe tartozónak minősítette az ügyet. A következőkben a bíróság megvizsgálta a belügyminiszter törvényességi felügyeleti jogkörét az 1886. évi XXI. te. 10. §-a alapján és megállapította, hogy a miniszter a törvényhatósági határozatokat abban az esetben semmisítheti meg, ha azok illetéktelenek vagy törvénybe ütközők. Az illetéktelen vagy törvénybe ütköző eljárás problematikájával kapcsolatban a bíróság a törvényhatóságokról szóló törvény 2 § c/ pontját vizsgálta meg és ennek kapcsán meghatározta a törvény tárgyi terjedelmét és korlátáit. A bíróság a törvényben szereplő közérdekű és országos ügyek kitétel kapcsán teljes egészében elfogadta a zalaiak érvelését, vagyis elfogadta azt a megközelítést, hogy a vármegyei intézmény történeti fejlődése és a folytonos gyakorlat is lehetővé teszi a törvényhatósági felirati jog korlátlan gyakorlását. A jog gyakorlásának módját illetően azt állapította meg a bíróság, hogy a joggyakorlat korlátját kizárólag az képezi, hogy a törvényhatóság eljárása az állami jogrendbe illeszkedjék. Ezen érvelés nyomán a bíróság megállapította, hogy a nemzetgyűlés és a kormány működése mindenképpen országos ügy, tehát semmiképpen sem minősíthető illetéktelennek. A vármegye eljárását teljesen törvényesnek minősítette a bíróság, mivel csak a nemzetgyűlés működésével kapcsolatos hazafias aggodalmát fejezte ki, és így nem fogadható el a belügyminiszter azon álláspontja, hogy ezzel a törvényhatóság a kormányzó hatáskörébe avatkozott. A bíróság álláspontja szerint a törvényhatóság csak a nemzet- gyűlés tagjainak tevékenységét bírálta, de ezzel a nemzetgyűlés mint alkotmányjogi szervezet törvényes létezését nem vonta kétségbe. A szabad véleménynyilvánítás jogát pedig a bíróság nem találta törvény- ellenesnek és az állami jogrend szempontjából sem találta kifogásol138