Kapiller Imre (szerk.): Wlassics Gyula és kora 1852-1937 - Zalaegerszegi Füzetek 8. (Zalaegerszeg, 2002)

Németh László: A Közigazgatási Bíróság ítélete a vármegyei autonómia tárgyában (1921)

sekben való állásfoglalás. Pehm József indítványát végül nagy szótöbbséggel a közgyűlés is elvetette. így született meg végül az a határozat, amelyben Zala vármegye úgy döntött, hogy a Közigazgatási Bírósághoz fordul. A közgyűlés határozata értelmében Kolbenschlag Béla alispán 1921. február 6-án az 1907. évi LX tc.-re hivatkozva felterjesztette a panaszt a Bírósághoz és egyben a döntést ugyanezen a napon a belügyminiszternek is bejelentette.

Az 1896. évi XXVI. te.-kel felállított Közigazgatási Bíróság működésétől azt várták a törvényhozók, hogy „a közigazgatási bíróságok intézményeinek életbe léptetésével nemcsak az egyesek és testületek jogainak védelme lesz az eddiginél hatályosabb; nemcsak a közigazgatási határozatok vagy intézkedések által okozott sérelmek nyernek az eddiginél teljesebb orvoslást, hanem a közigazgatási hatóságok működésének ellenőrzése egy újabb szervezetet nyer, mely a törvényeknek, rendeleteknek és hatósági intézkedéseknek pártatlan, minden egyoldalúságtól ment alkalmazását és végrehajtását, és ezzel az egyéni szabadságnak erőteljes védelmét fogja biztosítani.”10

A jogvédő funkció az 1896-os törvényalkotásnál bizonyos tekintetben csorbát szenvedett, mivel a hatáskör megállapításánál a kormány hatalmi-politikai szempontjai is lényeges szerepet játszottak. A törvényhozók úgy látták indokoltnak, hogy a kormányzati jogköröket nem célszerű bírói kontroll alá helyezni. Ügy látták, hogy a kormány mozgásterét amúgy is eléggé behatárolják a törvények és a sajtószabadság, így szerintük már a közbiztonságot és a közjólétet veszélyeztetné, ha a kormány minden tettéért a bíróság előtt is felelősségre vonható lenne. így a bíróság hatáskörét egyrészt a törvény taxatíve is meghatározta (községi, törvényhatósági, közegészségügyi, vallás- és népoktatási, vízjogi, közúti- és vám, vasúti, mezőgazdasági és mezőrendőri, állategészségügyi, erdészeti, vadászati, halászati, cseléd, munkás és napszámos, házközösségi, adó- és illeték, állami alkalmazottak illetményi- és nyugdíj ügyekben), másrészt általános módon úgy is meghatározta, hogy a felsorolt ügyeken kívül miniszteri rendelet útján kiterjeszthető a miniszteri rendeleteken és szabályrendeleteken (vármegyei, törvényhatósági, rendezett tanácsú városi) alapuló kérdések elbírálása.

Jelentős változást hozott a hatáskör kérdésében az 1907. évi LX te. a közigazgatási bíróság hatáskörének kiterjesztéséről, amely az 1896136