Kapiller Imre (szerk.): Wlassics Gyula és kora 1852-1937 - Zalaegerszegi Füzetek 8. (Zalaegerszeg, 2002)
Németh László: A Közigazgatási Bíróság ítélete a vármegyei autonómia tárgyában (1921)
Zala vármegye törvényhatósági bizottsága az 1920. december 14- én tartott közgyűlésén Farkas Tibor törvényhatósági bizottsági tag indítványára elhatározta, hogy feliratot intéz a kormányzóhoz. A felirat jogalapjául az 1886:XXI. te. 2. § c. pontja szolgált, amely lehetővé tette a törvényhatóságok számára, hogy „közérdekű, sőt országos ügyekkel is foglalkozhatnak, azokat megvitathatják, azokra nézve megállapodásaikat kifejezhetik, egymással és a kormánnyal közölhetik és kérvény alakjában e törvényhozás bármelyik házához közvetlenül fölterjeszthetik”.4 A megyei felirat lényegében állást foglalt abban a kérdésben, amely az 1919-es Tanácsköztársaság bukása óta foglalkoztatta a magyar politikai életet, vagyis az államberendezkedés kérdésében. Zala megye egyértelműen úgy látta, hogy Magyarország számára az a legjobb megoldás, ha Horthy Miklós kormányzó a nemzetgyűléssel szemben jelentős hatalmi tényező lesz. A felirat nagyon tömören és egyszerűen foglalta össze a zalai aggodalmakat: „Zala vármegye törvényhatósági bizottságának közgyűlése fájdalommal látja, hogy a nemzetgyűlés hivatásának megfelelni nem képes és az ország nemzeti, erkölcsi és gazdasági feltámadását előmozdítani nem tudja. Kormányzónkba helyezett bizalmunk indít arra, hogy hazafias aggodalmainkat felirati jogunk alapján közöljük és ugyanakkor biztosítsuk Főméltóságodat arról, hogy Zala vármegye megnyugvással veszi majd tudomásul, ha Főméltóságod ennek a szerencsétlen országnak a vezetését - addig is, míg a nemzet által reáruházott jogkörében a nemzet felfogásáról alkotmányos módon meggyőződhetik — a napi, személyi és pártpolitikán felülemelkedni tudó, hivatott szakértő egyénekre bízza.”4 A vármegye a felirat szövegét eljuttatta valamennyi törvényhatóságnak, amelyek közül Baranya, Komárom és Csanád vármegye foglalkozott a kérdéssel és küldte meg álláspontját Zala megyének. Baranya és Komárom vármegye egyetértett a zalai javaslattal és úgy döntöttek, hogy ők maguk is hasonló tartalmú felirattal fordulnak a kormányzóhoz. A baranyaiak főként a nemzetgyűlésben jelenlevő pártok által kifejtett szélsőséges demagógia miatt fejezték ki aggodalmukat. Sajnálatosnak tartották, hogy a keresztény erkölcs a forradalmi törekvésekkel szemben csorbát szenvedett. A közgyűlés a problémák megoldását szintén „a kimagasodott nagyságú, puritán és a hazaszeretettől lángoló fővezérétől”6 várta. Csanád vármegye teljesen elzárkózott a Zala megyei 132
