Kapiller Imre (szerk.): Wlassics Gyula és kora 1852-1937 - Zalaegerszegi Füzetek 8. (Zalaegerszeg, 2002)
Németh László: A Közigazgatási Bíróság ítélete a vármegyei autonómia tárgyában (1921)
Ebben a teljesen bizonytalan és képlékeny politikai helyzetben foglalt állást az alkotmányos berendezkedés kérdésében a dualista rendszer egyik alappillérét képező alkotmányjogi tényező, a vármegyei törvényhatóság." Zala megye törvényhatósága a dualista rendszer által biztosított széleskörű jogaiban bízva szót emelt a megítélése szerint túl radikális nemzetgyűlés működése ellen és a kormányzói hatalom megerősítése érdekében. Kezdeményezéséhez igyekezett támogatóként megnyerni a többi törvényhatóságot is, amelyek közül azonban csak elég kis számban álltak a zalai felirat mellé. A kormányzat képviselőjeként fellépő belügyminiszter egyértelműen elutasító álláspontot képviselt, ami már előrevetítette azt a kormányzati törekvést, hogy a hatalom központosítása jegyében egyre inkább visszaszorítsa a megye önkormányzatiságát. A törvényhatósági jogkörök védelmének hatékony fóruma - szintén a dualista törvényhozás által felállított bírósági szervezet - a Közigazgatási Bíróság volt, amely akárcsak a vármegye, az országban végbemenő radikális változások ellenére is megpróbált ragaszkodni a dualista rendszer ideje alatt kimunkált magas színvonalú törvényességhez. A Közigazgatási Bíróság feladatait az I. világháborút követő nyugtalan időszakban Wlassics Gyula, a bíróság elnöke a bíróság 1920. január 8-án megtartott teljes ülési beszédében a következőképpen foglalta össze: „Minekünk meg kell mutatni, hogy biztos és határozott célkitűzéssel dolgozunk. Ebben a célkitűzésben minden kényes természetű problémához is hozzá kell nyúlnunk. Amiket az idő mérlegel, és ami nélkül ebben az országban nyugodt társadalmi rend nem lehet, azt meg kell oldanunk. Mi nem oly állami berendezkedésre törekszünk, melyet csak szuronyokkal lehet ideig-óráig tartani. Mi semmiféle retrográd lépést nem teszünk, a reakció útvesztőjébe nem tévedünk, de azt is el akarjuk érni, hogy a magyar állam berendezkedése egyenesen lehetetlenné tegye a demagógia szélsőségeinek szertelenségét.”3 Ezen rövid bevezető után a Zala megyei felirat nyomán született Közigazgatási Bírósági döntés elemzésével szeretném bemutatni, hogy a bíróság jogalkalmazásában miként érvényesült az önkormányzatiság védelme. 131