Kapiller Imre (szerk.): Wlassics Gyula és kora 1852-1937 - Zalaegerszegi Füzetek 8. (Zalaegerszeg, 2002)
Lomnici Zoltán: Wlassics Gyula a Magyar Köztársasági Bíróság elnöke
A bíróság csak azokban az ügyekben járhatott el, amelyeket a törvény hatáskörébe utalt, ezt a hatáskört jog vagy törvényhasonlatosság alapján nem lehetett kiterjeszteni.” A Magyar Királyi Közigazgatási Bíróság két osztályban működött. Az egyik az általános közigazgatási osztály, a másik a pénzügyi osztály volt. Wlassics Gyula 1906-tól kezdődően közel három évtizeden át vezette a Magyar Királyi Közigazgatási Bíróságot. Figyelemre méltó adat, hogy Wekerle Sándor és Wlassics Gyula elnöksége idején 301366 köz- igazgatási, és 877274 pénzügyi, összesen 1 180 000 ügy elintézésére került sor. Számos fontos döntésnek volt részese maga Wlassics Gyu- la is. Kiemelésre érdemes, hogy a bíróság pénzügyi osztályának ítélkezési gyakorlata jelentős hatással volt a pénzügyi természetű jogszabályok alkotására. A kodifikáció során figyelembe vették a Magyar Királyi Közigazgatási Bíróság döntéseit és ez viszonylag stabillá tette a pénzügyi rendszert. Dr. Puky Endre a Közigazgatási Bíróság későbbi elnöke Wlassics Gyula érdemeit méltatva rámutatott, hogy Wlassics „nagy szelleme átfogó erejével, sokoldalú jogi képzettségével, világosságával utat mutatott, irányt szabott a bíróság működésének”.10 Wlassics Gyula a vezetői és a bírói munkásság mellett számos közigazgatási tárgyú tanulmányt is írt. Közülük kiemelkedik az Ön- kormányzat és felügyeleti jog, a Jogerő a közigazgatási intézkedések területén és a Reformjavaslat a közigazgatási bíráskodásról szóló tanulmányok. Ez utóbbi dolgozatot 1912-ben írta és átfogó értékelést ad a Magyar Királyi Közigazgatási Bíróság működésének tapasztalatairól és a továbbfejlesztés lehetőségeiről. Korábban utaltam azokra a vitákra, amelyek a bírói felülvizsgálat fórumrendszerérői és a felülvizsgálati fokozatok számáról folytak. A szakemberek többsége egyetértett azzal a megoldással, hogy a központi és helyi hatalom döntéseinek felülvizsgálatára nem a rendes bíróság szervezeti keretei között, hanem külön bíróság felállításával került sor. Dr. Puky Endre a Közigazgatási Bíróság elnöke a bíróság felállításának 40. évfordulóján rámutatott, hogy: „Alaptörvényünk megalkotásával a közigazgatási bíráskodás jogintézménye a legtelje126
