Kapiller Imre (szerk.): Wlassics Gyula és kora 1852-1937 - Zalaegerszegi Füzetek 8. (Zalaegerszeg, 2002)

Lomnici Zoltán: Wlassics Gyula a Magyar Köztársasági Bíróság elnöke

sebb mértékben bevált. Szerves része lett Alkotmányunknak, biztosítéka a jog uralmának a közjogok rábízott területén. S mert megfelel a magyar ember alkotmányos szabadságra nevelt szellemének, a nemzeti közvélemény nagy rokonszenvvel karolta fel, s a függetlenségében és szakszerűségében gyökerező rendkívüli tekintélye biztosította, hogy ítéletei elérik azt a célt, amely a bíróságot 40 esztendő előtt életre hívta: megnyugvást teremt a közigazgatási hatóságok intézkedései nyomán támadt vitában.”11

A Közigazgatási Bíróság szervezetét érintő viták tehát nem a külön bíróságként történt felállításról szóltak, hanem az egyfokú felülvizsgálat rendjét érintették. Wlassics Gyula kiváló tanulmányában, amely a Reformjavaslat a közigazgatási bíráskodásról címet viseli, rámutat, hogy: „Ma már valószínűleg sokan belátják, hogy kár volt a kétfokozatú közigazgatási bírósági rendszer tervét elejteni. A bizalom hiányán törött meg a terv... Elfelejtettük, hogy a világon új közigazgatási bírói szervezet alig van, mely már első fokban független szakbírói szervezetet ismerne.”12 A szerző utal arra, hogy a Német Birodalom államaiban is az alsó és középfokú közigazgatási bírósági szervezet az általános közigazgatási szervek keretében nyer megoldást és a Francia Államtanács sem elmozdíthatatlan és független bírói testület. Wlassics kifogásolja, hogy: „A közigazgatási per nálunk tulajdonképpen csak a legfőbb hierarchiai fokon álló közigazgatási bíróság előtt kezdődik, mert az alsó közigazgatási hatóságok rendszerint csak az általános közigazgatási eljárás keretében tárgyalják azokat az ügyeket is, melyek a közigazgatási bíróság hatáskörébe tartoznak.”.13

Wlassics úgy véli, hogy: „Azzal, hogy a kétfokú szervezetet annak idejében el nem fogadtuk, már nagyot hibáztunk... Mindezek azért tolulnak toliamra, mert társadalmi és állami életünk fejlődése mellett mindig élénkebben érzem azt, hogy úgy a tény - mint a jogkérdésben döntő egyfokú közigazgatási bírói rendszer kiegészítésre szorul. A mai rendszer nem lesz képes megoldani kielégítőleg az állampolgároknak ma már visszautasíthatatlanul fokozott azt az igényét, hogy közigazgatási ügyeikben mindinkább szélesebb körben nyerjenek bírói védelmet. Az állam céljának köre mindinkább tágul. Ma már nem a rendőri érdekek vagy a puszta jogrend merítik ki az állam céljait. A mai állam már a kultúrállam keretét is meghaladja. A polgárok jólétének, a gyengék anyagi, testi és lelki védelmének legkiilönbö127