Kapiller Imre (szerk.): Wlassics Gyula és kora 1852-1937 - Zalaegerszegi Füzetek 8. (Zalaegerszeg, 2002)
Lomnici Zoltán: Wlassics Gyula a Magyar Köztársasági Bíróság elnöke
bíróságokkal, végsó' fokon pedig a független legfó'bb közjogi-közigazgatási bírósággal kívánta megvalósítani. Boér Elek tanulmánya ismerteti a viták végeredményeként kialakult helyzetet: „Az 1896. évi XXVI. törvénycikk megalkotásakor benyújtott eredeti törvényjavaslat a közjogi-közigazgatási bíróságok szervezését a Gneist szellemében akarta megvalósítani akkor, amidó'n az érdemben döntő' és külön közjogi-közigazgatási bíróságok rendszerét javasolta... Köztudomásúak azok a tárgyi és politikai indokok, amelyek hatása alatt az alsó fokú közjogi-közigazgatási bíróságok szervezése akkor elmaradt. Ellenük jogosan merültek fel aggályok a kelló' szakképzettség, az állandóság és a bírói függetlenség hiánya miatt, valamint azért is, mert előreláthatólag igen nagy aránytalanságok mutatkoztak volna az egyes törvényhatóságokban működő ilyen bíróságok munkatérbe között.”0 Tény, hogy a széles körű bírói kontroll lehetőségét az 1896. évi XXVI. törvénycikk teremtette meg azzal, hogy Budapesten felállította a Magyar Királyi Közigazgatási Bíróságot. Ez a bíróság eg) fokon és véglegesen döntött a közigazgatási jogvitákban. A Magyar Királyi Közigazgatási Bíróság elnökét, másodelnökét és ítélő bíráit az államfő nevezte ki. A bíróság elnöke és a másodelnök beosztásánál fogva a felsőház tagja volt. A Magyar Királyi Közigazgatási Bíróság elnöke, másodelnöke, tanácselnökei és bírái azonos rangúak voltak a Magyar Királyi Kúria elnökével, másodelnökével, tanácselnökeivel és bíráival. A két felsőbíróság elnöke közötti rangsort a születési dátum döntötte el.7 A Magyar Királyi Közigazgatási Bíróság ítélő bíráinak fele részét a magasabb bírói hivatalok viselésére képesített, másik fele részét pedig a közigazgatási hivatalok viselésére képesített olyan egyének közül kellett kinevezni, akik a közigazgatási ágazat fogalmazói szakában legalább öt év óta, ebből legalább három évig magasabb (VII. fizetési osztályú) hivatali állásban szolgáltak. A bírák illetményeire, összeférhetetlenségére, elmozdíthatatlanságára, kötelezettségeire, fegyelmi és kártérítési felelősségeire, korhatárára, nyugdíjazására és kizárására vonatkozó rendelkezések a Magyar Királyi Közigazgatási Bíróság ítélő bíráira is kiterjedtek. 125
