Kapiller Imre (szerk.): Wlassics Gyula és kora 1852-1937 - Zalaegerszegi Füzetek 8. (Zalaegerszeg, 2002)
Lomnici Zoltán: Wlassics Gyula a Magyar Köztársasági Bíróság elnöke
Lomnici Zoltán: Wlassies Gyula a Magyar Közigazgatási Bíróság elnöke 1 50 esztendővel ezelőtt született báró Wlassics Gyula a nagy államférfi, a bölcs bíró és a kiváló jogi író.1 Édesapja Wlassics Antal törvényszéki bíró, majd elnök, így Wlassics Gyula már fiatalkorában magába szívhatta a jog tiszteletét és szeretetét. Egyetemi tanulmányait Budapesten és Bécsben végezte. 23 esztendős korában, 1875-ben lépett bírósági szolgálatba, majd 30 évesen Komáromban és ezt követően Budapesten királyi ügyész lett. Ezzel egyidejűleg az Igazságügyminisztérium Kodifikációs Osztályán is tevékenykedett. Fontos szerepet vállalt a bűnvádi eljárásról szóló törvényjavaslat megalkotásában, valamint a kir. táblai és bírói szervezeti törvények előadói tervezetének elkészítésében.“ 1906-ban, 54 esztendős korában nevezték ki a Magyar Királyi Köz- igazgatási Bíróság elnökévé és 27 évig töltötte be ezt a magas posztot. Mielőtt Wlassics Gyula elnöki tevékenységét értékelném szeretném felvázolni azokat a közjogi vitákat, amelyek a közigazgatási bíráskodást érintették és amely vitáknak részese volt elnökként és jogi íróként Wlassics Gyula is. A közigazgatási bíráskodás és a jogállam eszméje nem választható el egymástól. A jogállamiság gondolata a polgárság ideológiájának a része a feudalizmussal szemben folytatott küzdelemben. A jogállam fogalmának és elméletének kidolgozásában több tudós játszott fontos szerepet. Kiemelésre érdemes Robert von Mohi, Ottó Mayer, Ottó Báhr, valamint Rudolf Gneist munkássága. A jogállam eszméje magában foglalja azt az igényt, hogy a polgár jogos érdekeinek védelme céljából a helyi és a központi hatalommal szemben független bíróság előtt léphessen fel. Magyarországon ez a gondolat a XIX. század második felében nyert teret. 123
