Kapiller Imre (szerk.): Wlassics Gyula és kora 1852-1937 - Zalaegerszegi Füzetek 8. (Zalaegerszeg, 2002)

Hegedűs András: A magyar kormány egyházpolitikája Wlassics Gyula kultuszminisztersége idején

tűnést keltett. A külföldi lapok is tárgyalták, s így érthető, hogy a Szentszék 1896. szeptember 2-án megtiltotta az általa jóvá nem hagyott magyar szertartáskönyvek használatát, s helyettük az ószlávot írta elő. Ugyanis Róma ekkor még a szövegépség biztosítása érdekében ragaszkodott a szentmise holt nyelven történő végzéséhez.

Wlassicsnak 1897-ben e témában elmondott képviselőházi beszéde a jogtudós megnyilatkozása: „ha Rómához ügy történik a kérdés, illetve a feljelentés hogy szabad-e nem kanonizált liturgikus könyveket használni, minthogy kanonizálva és approbálva a magyar liturgikus nyelv sohasem volt, természetes, hogy ügy válaszol, hogy nem kanonizált liturgikus könyveket használni nem szabad. Ezt igen természetesnek találhatjuk.

T. ház! A kormány feladatát és kötelességét e kérdésben teljesen tisztán látja és hatáskörének korlátái között kíván maradni. Mindenekelőtt megjegyzem, hogy a püspökség felállításáról, ha egyáltalában ez czélszerűnek is találtatnék, a mi még mindenesetre diszkiísz- sziónak tárgyát képezheti, de mondom, püspökség felállításáról csak akkor lehet egyáltalában szó, ha ezen magyar püspökség lényege és magva, tudniillik a magyar liturgiái nyelv kérdésében valamely megoldás létrejön. A nyelv kérdése felett pedig a római szentszék van hivatva dönteni, ez a katholikusoknak beliigye, a mennyiben a liturgiái nyelv meghatározása, a szentszék feladatát képezi. A kormány kötelessége szorosan az, hogy ezen kérdésnek történeti fejlődését, mai állását, különösen a status quo-t feltárja; hogy például csak egyet említsek fel, hogy Rómának tudomására hozza, hogy itt például csak a munkácsi püspökséget veszem, 76 anyaegyház - és három fiókegyházban ma, tényleg az egyházi szertartásokat, részben a liturgiát is magyar nyelven végzik, de hozzá kell tennem, hogy a püspök jelentése szerint a misének kánoni részét nem magyar nyelven végzik.

Ismétlem, a kormány kötelessége az, hogy ezt a status quo-t, ennek a történelmi fejlődésnek következményeit a kormány informative, teljesen objektive a szentszék tudomására hozza ... Ebben az irányban a kormány eddig is teljesítette kötelességét és teljesíteni fogja a jövőben is.”"

Ez összhangban volt a magyar kormány nemzetiségi politikájával, amely a katolikus egyházra egyrészt azáltal kívánt támaszkodni, hogy az a nemzetiségi mozgalmakat pártoló vagy azokkal szimpatizáló ide120