Kapiller Imre (szerk.): Wlassics Gyula és kora 1852-1937 - Zalaegerszegi Füzetek 8. (Zalaegerszeg, 2002)
Hegedűs András: A magyar kormány egyházpolitikája Wlassics Gyula kultuszminisztersége idején
temi alap jövedelmei az állami költségvetésben szerepelnek. Vaszary azt is hangsúlyozta, hogy nem ismerheti el a püspöki kar ezzel kapcsolatban döntő erejűnek a miniszteri felelősség elvére való hivatkozást, mert az 1848: III. tc.-nek nem tulajdonítható olyan értelem, mintha az a főkegyúri jogok gyakorlását a legfőbb kegyúr szabad elhatározását korlátozva a miniszter személyéhez kötötte volna. A törvénycikk csak a végrehajtó hatalomnak a miniszter által való gyakorlásáról szól. A főkegyúri jogkör pedig nem azonos az állami végrehajtó hatalom jogkörével. Ha a miniszter a végrehajtó hatalom alapján kezelné az alapokat, akkor nem volna a törvénnyel összhangba hozható az alapok ellenőrzésére szervezett s a végrehajtó hatalom körén kívül álló bizottság sem. Szembeszállt Vaszary Wlassicsnak a katolikus alapokból fenntartott tanintézetekkel kapcsolatos észrevételeivel is, és kifejezte a püspöki kar nevében azt a meggyőződését, hogy a meglévő visszás helyzet további fenntartása az egyház érdekeit veszélyezteti és megkárosítja magát a főkegyúri jogkört is. Ezért a püspöki kar nevében Vaszary kérte a királyt, hogy ne vegye figyelembe a miniszteri észrevételeket, amelyek az egyházi kormányzat alapelveivel is összeegyeztethetetlen kívánságokat tartalmaznak. Foglalkoznia kellett Wlassicsnak kultuszminisztersége alatt a magyar nyelvű görögkatolikus liturgia kérdésével is. A keleti egyházban ugyanis a liturgia nyelve általában a nemzeti nyelv volt, s így az unió után 1715-ben alapított fogarasi püspökség területén fokozatosan a román nyelv vált uralkodóvá, mivel a hívek is többségükben románok voltak. Igaz XIII. Ince pápa 1721. évi kanonizációs bullája görög szertartási! rutének, oláhok, rácok és más nemzetiségűek, tehát köztük magyarok számára alapított egyházmegyéről szól.9 Anélkül, hogy a magyarországi görögkatolikus egyháztörténet részleteiben elmerülnénk, leszögezhetjük, hogy a magyar híveket idegenajkú hittestvéreik anyanyelvének használata a magyar liturgikus nyelv érvényesítésére ösztönözte. E törekvésükben megerősítette őket a román liturgikus nyelv 1853-ban történt hivatalos elfogadása is.10 Szándékuk szerint egy önálló magyarnyelvű püspökséget kívántak felállítani. A milleniumi ünnepségek alkalmával, a budapesti egyetemi templomban ünnepélyes magyar nyelvű szentmisét mondtak, amely a fővárosban demonstratív jellegénél és szokatlanságánál fogva nagy fel119
