Csomor Erzsébet: 1956 Zalaegerszegen - Zalaegerszegi Füzetek 7. (Zalaegerszeg, 2001)

Zalaegerszeg az ötvenes években

jei jelentése szerint az érintettek „örömmel és megnyugvással” fogadták a „kapitalizmus és a magánszektor háttérbeszorítását”/

A kommunista diktatúra nem elégedett meg a nagyvállalatok és kisüzemek államosításával, a rendszer újabb és újabb ellenséget kreált. A velük szemben lefolytatott nagy hatású kirakatperek egyike a megyét érintő, Zala egyik legjelentősebb iparága, az olajipar vezetői és munkatársai elleni 1948 őszén indított un. MAORT-per volt. Az eljárást Dr. Papp Simon geológus a Magyar Amerikai Olajipari Rt. volt vezérigazgatója és társai ellen konstruálták az „olajtermelés szándékos szabotálása” és a „népi demokrácia megdöntésére” törekvés vádjával.

A Rákosi-korszak ipartelepítési politikájának első zalai nagy- beruházása a Zalaegerszegen 1951. december 18-án felavatott Ruhagyár volt. Az indulásakor 1200 munkást foglalkoztató üzemben három év múlva az ipari tanulókkal együtt a dolgozók létszáma elérte a 2000 főt. 1952 augusztusában megkezdődött a zalai Kőolajfinomító építése, majd 1953 őszén a Sajt-és Vajgyár ünnepélyes átadása történt meg.

A mezőgazdaság szovjet típusú kollektivizálása Zala megyében 1948-ban kezdődött. Az akadozó szervezés ellenére 1949-ben Zalaegerszegen két termelőszövetkezeti csoport alakult: Neszelejben - a Deák-család egykori birtokából — „Sarló-Kalapács”, Nekeres- den pedig „Haladás” elnevezéssel. A két csoport 1950. augusztus 20-án egyesült egy termelőszövetkezetté „Dicsőség Sztálinnak” néven; 74 családdal 118 fővel, 670 hold területen gazdálkodtak/’ Öt év alatt a belépett családok száma 79-re emelkedett, a közös földterület 1 holddal nőtt, az 1956-os forradalmat követően azonban mindössze 11 család maradt a tsz-ben 139 holdnyi területen.

Rákosiék politikájának következtében a parasztság terhei 1948- tól ugrásszerűen megnőttek. Az önállóan gazdálkodók helyzetét lehetetlenné tette a magas beszolgáltatási kötelezettség. Ők az áldozatai a hírhedt „padlássöprés” éveiben megrendezett gazdasági koncepciós pereknek. A Zalaegerszegi Járásbíróság jelentése szerint 1952. január 1. és május 15. között - öt hónap alatt - 93 településéről 292 személy ellen kezdeményeztek eljárást „közellátási bűncselekmény” miatt.

8